Josh Homme QOTSA-frontembernek láthatóan jó kedve volt, persze a maga módján. Amúgy afféle családi kiruccanás volt neki, illetve neki és családjának a Sziget: felesége, az idei évben első (egyébként nagyszerű) szólólemezét megjelentető egykori Distillers-frontember, Brody Dalle délután lépett fel az A38 sátorban, egyik közös gyermeküknek, a hároméves Orrin Ryder Homme-nak ráadásul tegnap volt a harmadik szülinapja, állítólag volt torta is a backstage-ben. Szóval teljes utazó rock and roll családi idill.
Instagram / dirkstolk
Josh Homme amúgy a világ legkúlabb embere, vagy legalábbis rajta van a képzeletbeli toplistán – ennek az embernek, ahogy mondani szokás, titka van, egy felesleges jófejkedő mosoly, egy felesleges vicceskedő gesztus, annyi se hagyja el az arcát egész koncert alatt. Akkor is csak valami nagyon lazát szól oda, amikor az egész este egyik legviccesebb és legszívmelengetőbb pillanataként egy kerekesszékes emelkedik a magasba a tömeg felett és úszik végig a kezeken, míg a székben ülő szigetlakó égnek emelt kezekkel jelzi, hogy egyáltalán nincs ellenére a nem kifejezetten megszokott helyzet.
Ez a kis pillanatfelvétel persze arról is szól, hogy milyen elképesztő energiákat mozgósít a Queens Of The Stone Age zenéje, és hogy milyen energiákat szabadított fel a Josh (vagy ahogy magát, ugyancsak meglehetősen visszafogottan, teljes keresztnevén nevezi: Joshua) Homme gitáros-énekes vezette öttagú zenekar igen jól sikerült koncertje. Nem azt mondom, a QOTSA nagyjából tizenhárom hónappal ezelőtti, első magyarországi koncertje kompaktra és emlékezetesre sikerült, de ez a szigetes fellépés lazábbnak, dögösebbnek tűnt, ráadásul a zenészek hosszabb időt is töltöttek a színpadon, mint egy évvel ezelőtt a VOLT Fesztiválon.
Az 1996-ban alakult zenekar, melyet Homme korábbi (legendás) együttese, a Kyuss feloszlása után alakított, s mely a tavaly megjelent nagyszerű ...Like Clockworkkel együtt összesen hat nagylemezt jelentetett meg, egészen sokáig viselte magán azt a stoner rock címkét, mely kifejezés a QOTSA, mondjuk így, elszállós-pszichedelikus, gyakran motorikus, ki-befordított, a sivatagi tér és a sivatagi hangulat által is inspirált rockzenéjét egyszerűsítette le két szóban.
MTI / Marjai János
A keddi koncert többek közt arra is jó volt, hogy ismét és végleg megállapítsuk, ez a zenekar – főleg a legutóbbi album óta – egy jelzők nélküli kortárs art-rock együttes, melyről eszünkbe juthat a ZZ Top is, de beugorhat Jimi Hendrix, a Doors, a Roxy Music vagy David Bowie.
A Queens Of The Stone Age – ahogy az ilyen nyáriturnézó zenekarok a nagy nyári fesztiválokon szokták – életmű-keresztmetsző besztof-programot tálalt a Hajógyári-sziget nemzetközi közönsége elé. A nagy slágerek, mint többek közt a szövegében tudatmódosítókat tételező, elképesztő drón, a Feel Good Hit Of The Summer, a feszes Little Sister, a No One Knows (melyet anno még a Foo Fighters-vezér, Dave Grohl dobolt fel a stúdióban, sőt egy egész turné erejéig ő is játszott el a zenekarban), vagy a legutóbbi lemez egyik legjobb pillanata, az elegáns-sötét If I Had a Tail.
MTI / Marjai János
Aztán, ahogy a sötét leszállt, a jó dramaturgiai érzékkel szerkesztett koncertműsornak köszönhetően jöttek a súlyosabb, zúzósabb, elszállósabb számok, melyek, ha még azt is hozzátesszük, hogy emitt négy fáraó, amott meg mondjuk egy nagyra nőtt kerti törpe szelte át a tömeget, izgalmasan keretezték a szigetes estét.
A teljes számsorrend egyébként itt megtekinthető.
