A Törökországban lévő Epheszosz (mai nevén Efes) az ókor egyik legjelentősebb városa volt, és itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, az Artemisz-templom is. A templom maradványainak egyik rétegéből került napvilágra a szobor, amelynek felsőteste és feje nőalakra utal. A szobrot egy a görög ereklyék esetében ritka anyagból, vízilófogból faragták. Magán viseli az úgynevezett dédelikus stílus nyomait, amely az időszámítás előtti 7. században Kréta szigetéről indulva terjedt el a mai Nyugat-Törökország partjainál.

A szárnyakat viselő kétoldalú alak isteni lényt, Artemiszt, az állatok úrnőjét (potnia theront) ábrázolja a régészek szerint. Más ásatásokról származó leletekből a szakértők arra következtetnek, hogy a figura mindkét kezében egy vadállatot tartott, ez fejezte ki a természet feletti hatalmát. A lelet azért is nagy jelentőségű, mert ez az első potnia theron szobor, amely előkerült a szentélyből - mondta el Sabine Ladstätter, az ÖAI igazgatója, az epheszoszi ásatás vezetője. "Ez megmutatja, hogyan képzelték az időszámítás előtti 7. és 6. században élt emberek az epheszoszi Artemiszt. A híres többmellű ábrázolás ugyanis csak a hellenisztikus korból, a i.e. 2. századból származik" - fejtette ki a szakértő. 

Epheszosz az időszámítás előtti 3. századtól egészen a középkor közepén történt hanyatlásáig virágzó település volt. A régészek az ÖAI vezetésével 1895 óta végeznek a város romjain ásatásokat, amelyek során felfedezték az úgynevezett függő házakat és a több száz antik falfestményt. 

A nagy régészeti projektben évente húsz ország mintegy 250 tudósa vesz részt.