A Blikk információi szerint Bitskey Tibor rövid betegség után halt meg.

MTI / Mészáros János

Bitskey Tibort 2014 szeptemberében választották meg a Nemzet Színészének. A színész akkor azt nyilatkozta a Blikknek, bár a szeme már nem túl jó, de örömmel vállal még epizódszerepeket.

Érettségi után a Britannia (a későbbi Béke) Szállóban kezdett el dolgozni. Ott versmondóként vett részt a "dolgozó népnek" szervezett kultúrmunkában és a rendezvényeken részt vevő színészek bíztatására jelentkezett a színiakadémia első esti tagozatára, a nappalit ugyanis a munka miatt nem vállalhatta. Másodévesen szerződtette ösztöndíjasnak a Vígszínház (akkor Néphadsereg Színháza).

Egy sikeres beugrás után kapta meg a Trisztán címszerepét, amely óriási szakmai és közönségsikert hozott számára. Diplomázásának évében, 1953-ban forgatta Bán Frigyes rendezővel a Rákóczi hadnagyát, amelynek címszerepében - Bornemissza János kuruc hadnagyot alakította - kirobbanó sikert aratott és országosan ismert színésszé vált.1959-ben követte mentorát, Gellért Endrét a Nemzeti Színházba. Gellért halála után nem találta a helyét, így 1964-ben visszament a Vígszínházba, ahol tíz évet töltött el. Voltak, akik operaénekest akartak belőle csinálni, hiszen hangja két és fél oktávos volt, de nem akarta feladni a színészi pályát - hiszen eljátszhatta egyebek között Cyrano, Agárdi Péter, Ádám, Csongor, Bánk, Kreón szerepét.

Miután Várkonyival nézeteltérése támadt és kevesebb szerepet kapott a színházban, önálló estjével járta az országot. 1974-ben a Thália Színházhoz szerződött; a később Arizona, illetve Művész Színház néven dolgozó társulat 1996-ban szűnt meg. Ezután a protestáns egyházak támogatásával létrejött Evangélium Színház előadásaiban játszott, majd a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja lett. Fellépett versmondóként és szinkronizált is.

Megjelenése, szép orgánuma a hősszerepek megformálására tették alkalmassá. Számos filmszerep (például a Kőszívű ember fiai, az Egri csillagok, az Egy magyar nábob és még mintegy 30 film) és televíziós alakítás (többek között az Egy óra múlva itt vagyok, a Linda, a Rab ember fiai), továbbá emlékezetes szinkronhang (A tavasz 17 pillanatából Stirlic vagy a Vukból a mesélő) is sorakozik színházi szerepei mellé.

A művészt kétszer ismerték el Jászai Mari-díjjal (1958, 1962), a Kossuth-díjat 2000-ben kapta meg. 2007-ben a XVII. kerület választotta díszpolgárává. 2012-ben Bessenyei Ferenc művészeti díjjal tüntették ki, ugyanabban az évben a II. kerület díszpolgára lett. 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg.