Sipos Pál nem csupán azt tette, hogy kiélte szexuális vágyait egykori diákjain és tizenéves televíziós munkatársain, mindemellett visszaélt tanári és szerkesztői hatalmával, a szülők, a kollégák és legfőképpen a gyerekek szeretetével és belé vetett bizalmával. Egy olyan világot alkotott maga körül, amelynek minden eleme hazugságra épült. Ennek legfőbb játékmestereként ő írta a szabályokat, amelynek csupán az általa kiválasztottak lehettek részesei. Feltűnő mégis, hogy a jelentős bűnlajstrom ellenére a Sipos Pál ténykedését feltáró cikkekben megszólaló áldozatok beszámolóiban szinte mantraként térnek vissza a hasonló hárító mondatok: „nem olyan nagy ügy”, „más nem történt”, „nem történt semmi”. Ez persze nem meglepő, hiszen amikor 25 évvel ezelőtt „S. félig-meddig lebukott”, hallgattak a szülők, az iskola és a diákok is.

Az aktuális társadalmi kérdéseket feldolgozó – egyetlen hazai – verbatimszínházként ismert PanoDráma számára nem volt kérdés, hogy a Sipos Pál-üggyel foglalkozni kell, és az sem, hogy a történetből a hallgatás momentumát kell kiemelni. A kizárólag dokumentumokkal, például peranyagokkal és interjúkkal dolgozó alkotóműhely ezúttal hagyományaitól eltérve Pass Andreát kérte fel, hogy írjon és rendezzen darabot a Sipos Pál-féle nem nagy ügyekről társulatuknak: állandó színészeiknek és azoknak a középiskolásnak, akikkel másfél éve dolgoznak együtt színházi nevelési programjukban.

Fülöp Máté

"Kitekerték volna a nyakát" – tévések a diákokat molesztáló kollégájukról

„Sokaknak volt, van ilyen Sipos tanár ura. Éppen ezért konkrétan nem az ő történetét akartam megcsinálni, hiszen sajnos elég sűrűn hallunk hasonló esetekről” – árulta el lapunknak Pass Andrea. A darab rendezője azt is elmondta, hogy az előadásban azt próbálják tetten érni, hogyan válhat a diák észrevétlenül aberrált tanárok áldozatává.

„Itt vannak ezek a fiatalok: most ébredezik a nőiességük, a férfiasságuk, a szexualitásuk. Teljesen össze vannak zavarodva, keresik önmagukat. Vannak vonzalmaik és érzéseik, de ezek mind naiv és ártatlan vágyak. Aztán egyszer csak megjelenik egy tanár, aki mindezt csírájában elfojtja, a gyerekeket pedig sok esetben úgy megnyomorítja, hogy sosem, vagy csak sokéves pszichoanalízis segítségével lesz egészséges szexualitásuk, életük” – mondja a rendező, aki az írás és a próbafolyamat során is arra kereste a választ, hogy ez a tanár hogyan teszi tönkre a diákokat, és hogyan lehet őt leleplezni.

A Panodráma Más nem történt című darabjával azt szeretné elérni, hogy a diákok ne csak a kötelező heti öt testnevelésóra részeként tanuljanak önvédelmet, hanem azokban a szituációkban is képesek legyenek megvédeni magukat, amikor a tanár átlépi a hatáskörét: amikor nemet kell mondani. “Nem véletlenül szerepelnek olyan szülők vagy szülőpárosok a darabban, akik nem veszik észre, mi zajlik az iskolában, nem fognak gyanút, hogy valami borzasztó dolog történik a gyerekkel, mert bizonyos értelemben nem beszélik a nyelvét – mondja Pass Andrea. Reméljük, hogy az előadással erre is fel tudjuk hívni a figyelmet.”

Az író-rendező úgy véli, hogy 25 évvel ezelőtt nagyot hibáztak a szülők, amikor nem csináltak botrányt, és nem vitték bíróságra az ügyet. Annak ellenére, hogy döntésüket bizonyos szempontból meg tudja érteni, mégis úgy látja, a hasonló eseteket elhallgatók felelőssége, hogy a sipospálok az ifjúság körében továbbra is büntetlenül tevékenykedhetnek.

Fülöp Máté

Két feltételt is szabtak a molesztáló Siposnak a szülők

Az előadás éppen ezért iskolai jelenetek sokaságán és három kamasz történetén keresztül modellezi az említett problémát. „Flórián tanár úr karakterébe Sipos Páléból leginkább azt építettem be, ahogy megbíztak benne a diákok, és ahogy kiválasztotta az áldozatait. Figyeltünk rá, hogy mindegyiküknél legyen valami, ami nem stimmel az életükben, amitől ebben az alapvetően sérülékeny korban még sérülékenyebbek. Az egyik fiúnak három évvel ezelőtt meghalt az apukája, Flórián tanár úrban tehát őt keresi. Jázmin nem szereti a mostohaanyját, akivel édesapja sokkal többet foglalkozik, mint vele. Áron pedig leginkább egy kudarcos szerelmi történet miatt sétál be a csapdába” – árulta el Pass Andrea.

Berze Zsófia

Mindez persze nem azt jelenti, hogy félreeső fizikaszertárak félhomályában érzékletesen bemutatott szexjelenetekből áll az előadás. „Azt már az első pillanattól fogva tudtam, hogy az aktus helyett inkább azt szeretném megmutatni, ami előtte és utána zajlik. Illetve az utolsó jelenetben egy elemelt gesztus enged talán erősebben következtetni arra, hogy mi történik, mikor a tanár egyedül marad az áldozatával. Ebben a stilizált gesztusban közvetlenebbül is felismerheti a néző – köztük az előadásokra szervezett diákcsoportok, tanáraik és szüleik is –, hogy miként lehet belecsúszni egy ilyen helyzetbe” – osztotta meg velünk Pass Andrea, aki azt is hozzátette: tisztában van vele, hogy ezzel a darabbal a rendkívül összetett problémakörnek csupán egy kis szeletét tudják megmutatni. Külön előadás témája lehetne például, hogy a Flórián tanár urak hogyan válnak gonosszá, ha egyáltalán arról van szó, hogy tetteiket gonosz erők vezérlik.

Mindez a darab felütéseként megjelenik, amikor a gyerekek Darth Vadert említve arról beszélgetnek, vajon létezik-e a gonosz. Elmondása szerint az író-rendező sokat vitatkozott a gyerekekkel a főszereplő tetteinek mozgatórugóiról: valóban gonoszságról vagy inkább betegségről van szó? „Vajon tisztában volt-e azzal, mit csinál? Nyilván tudta, hogy a megrontott gyerekek életét megnyomorítja, de akkor miért tette?” – teszi fel a kérdést Pass Andrea.

A Panodráma csapata most ugyan nem vállalkozott az összes hasonló kérdés megválaszolására, és valószínűleg nem is lehetséges egy nekifutásra a teljes Sipos Pál-ügyet egyszerre, a maga komplexitásában megfejteni. Nem is beszélve arról az értelmiségi közegről, amelyben egy Sipos Pál karrierje szárba tudott szökkenni, és egymás után kétszer is tündöklően kifuthatta magát.

Sipos Pál 25 év távlatából felszínre került ügye ékes bizonyítéka annak, hogy a némaság, a következmények nélküliség és a nem nagy ügyek országában élünk. A keserű felismerések és nagy belátások után a művészetnek, különösen az irodalomnak és a színháznak már csak annyi a dolga, hogy feloldja a hallgatást és érvényes beszédmódot kínáljon a beszédnek hazudott „nem olyan nagy ügy”, „más nem történt”, „nem történt semmi” mantrázása helyett.

Fülöp Máté

*

Szereplők: Bartsch Kata, Hárs Anna, Ördög Tamás, Urbanovits Krisztina, Végh Zsolt, valamint a PanoDráma színházi nevelési programjának csoportja: Burján Fanni, Dombi Diána, Fodor Fanni, Lang Dániel, Kovács S. József, Potocsni Klaudia, Szekeres Máté, Szepes Anna, Tóth Angéla

Dramaturgia: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna

Zene: Formán Bálint

Produkciós asszisztens: Berze Zsófia

Produkciós vezető: Garai Judit

Kreatív producer: Lengyel Anna

Írta és rendezte: Pass Andrea

Bemutató: február 6., este 8 óra, Hátsó Kapu (Dohány u. 13.)

További előadások: február 7., délután 4 és este 8 óra