A Buborékok klasszikusan mutatja be az értelmetlen gazdagsághoz szokott Somlay család lejtmenetét. A ház ura a cselédlánnyal kavar, a nagyságos asszony estély ad, a vendégek boldogan táncolják a kerengőt, nyakalják a piát, lebegtetnek gyémánt fülbevalót.

A darab alapját komikum adja: vannak elviselhetetlenül elkényeztetett, kiházasítandó lányok, nem mászik ki az arcokból a felkapaszkodott részeges haver, ha szerelem van, az is béna, de inkább jellemző a szerelmi háromszög. Ezen az alapon kellene súlyosan állnia az emberi kicsinyességnek. A régi gazdag az jobb gazdag illúziójának, a minden kapcsolatot átfonó korrupciónak, a „mikutyánkkölykézésnek”, a végtelen unalomnak.

A hazugságbuborékokat fújó történet viszont nem lett Rokonok. A panamázó családfő (Solmay Ignác – Gazsó György) meghajlik végtelenül ellenszenves neje (Szidónia – Kováts Adél) akarata előtt. Ez nagyjából azt jelenti, hogy belemegy a hazugságokba: lesz ékszer, lesz ház, meg kenyér is az asztalon.

Az anyjukhoz hasonló habitussal megáldott lányok mellé kapunk féltékeny férjet (Rábay Miklós – Pál András), béna férjjelöltet (Morosán Tamás – Somhegyi György), szeretőt (Chupor Aladár – Szabó Kimmel Tamás) és a munkát szembenevető bátyákat (Béla – Rétfalvi Tamás és Róbert – Adorjáni Bálint).

MTI

A rendező Mohácsi János most is testvérével, Mohácsi Istvánnal dolgozott a Csiky-átiraton. Aktuálisan több darab fut tőlük épp: a Jurányiban (A Dohány utcai seriff), az Örkényben (A képzelt beteg, e föld befogad avagy SZÁMODRA HELY, Liliomfi), az Erkelben (Aida), a kecskeméti Katonában (Balfék), a szombathelyi Weöres Sándor Színházban (Parasztopera) és nyáron érkezik majd a Belvárosi Színházba a Hair is.