Ikrek hava - Vécsei Márton

A műtermi valósággal keverőd álomszerű visszaemlékezéssel indítja a sorozatott Vécsei Márton, aki hét jelenetben idézi meg Radnóti Miklós tragikus gyermekkorát és életének soha fel nem oldott traumáját az Ikrek hava című novella nyomán. Egy megkapó retrospektív vízió. A korszak hangulatát megidéző, stilizált helyzetben elhangzó párbeszédek, mikrótörténetek bomlanak ki, melynek végeredménye egy emlékkép, egy tudatállapot, egy fotó az örökkévalóságnak.

Külön matek - Lakos Nóra

Az első szerelmi eszmélés témáját járja körül A poéta és a nő című novella alapján Lakos Nóra, melyben Gyarmati Fanni képe sejlik fel. Bájos etűd a találkozásról azon a bizonyos matematika különórán, ahol két fiatal megismerkedett és sorsuk egy életre összefonódott.  Egy történet a multifunkcionális uzsonnás zacskóról, jelekről és irányokról, amik akkor is egymás felé viszik hőseinket, ha félreolvassuk őket és a vonat a csehországi Liberec felé indul.

A fűzfa - Samaras Daphne

Mese az útkeresésről, a vallásról és az élet céljáról, melyről Radnóti Miklós egyetemi évei alatt Sík Sándorral sokat beszélgetett. Ebben az időszakban született a Mese a szomorú fűzfáról metaforikus novellája, melynek súlyos témája egy gyermeki hangvételű báb animáció formájában született újjá Samaras Daphne tolmácsolásában. Ez az ellentmondás teszi izgalmassá és a sokrétűsége lehetőséget ad, hogy eldönthessük, mennyire mélyre merülünk el benne.

Szent eset - Széphelyi Júlia

Az átlagosnak induló karácsony estét egy letaglózóan beszédes ajándék forgatja fel, melynek hatására főhősünk ráeszmél zsidó származására. Az új tudás, a felismerés feldolgozásának részesei leszünk egy abszurd házibuli keretében, ahol a pörgő események sodrásában, nagyon is életszagú szituációkon keresztül ismerkedhetünk meg a helyzet minden előnyével és hátrányával. A származás és identitás aggasztóan súlyos kérdést humoros és profán formába öntötte a Napló alapján.

FAM - Ausztrics Andrea és Mendrei Miklós

A világ bölcsőjének, Afrikának teremtésmítoszán keresztül tárul elénk egy csodálatos világ. „A dolgok kezdetén, mindennek az elején, mikor még semmi se volt, se ember, se állat, se növény, se ég, se föld, semmi, semmi, de semmi, csak az Isten volt, és úgy hívták, hogy: Nzamé.” Az ősi történet régről száll apáról fiúra, hozzánk pedig Radnóti Miklós a Legenda a világ kezdetéről fordításán keresztül érkezett, melyhez Ausztrics Andera és Menderi Miklós álmodott egzotikus világot, elragadó képekkel animációjukban.

Nem tudhatom - Szirmai Márton

Tárgy: Itthon vagyok. Hetven év sok idő, hogy itt változott- e bármi? Felnőttünk-e a verséhez? Nem tudhatom… Mit üzennénk Radnótinak? Mit lehet ma tenni itthon társadalmi és szociális kérdések kapcsán. Mit jelent a nemzettudat, hazaszeretet vagy az otthonteremtés ma, nekünk. Szirmai Márton dokumentarista reakciója élethelyzeteket mutat meg, tényeket közöl. Üzen időtálló, mindig aktuális eszmei és erkölcsi értékek tudósítása mentén. Enter. Küld.

Halált virágzó türelem - Pater Sparrow

Az erőltetetett menet borzalmait megidéző, annak váltakozó szerkezetét mégis leképző hangulatmenetelés született Pater Sparrow elgondoládában. Erős hangzásvilág, egy-egy pillanatig felvillanó idill képe, nyomasztó érzetfolyam, ami szétárad. Nincs történet, csak egy atmoszféra, erős jelrendszer, melyben senkit sem látunk csak egyvalakit.  A ’90-es évek kísérleti filmjeinek műfaját hozó izgalmas filmvers született a Bori notesz margójára.

A magyar Holokauszt Emlékév keretében, mely épp egybe esett Radnóti Miklós halálának 70. évfordulójával számos megemlékezés, koszorúzás, program és film valósult meg 2014-ben a Civil Alap pályázati pénzből.

A film kapcsán a produkció nagyon óvatosan fogalmazott, mikor a dokumentumok felhasználása illetve azok hiánya került szóba. Az előkészítés folyamán, feltételezhetően a hagyaték sorsa körüli tisztázatlan kérdések miatt nem járult hozzá az jogutód a dokumentumok felhasználásához. Az Akadémia ajtaja egy időre bezárult.

Szinte kalandregénybe illő és sok kérdést felvető, érzelmeket borzoló a Radnóti hagyaték különös esete, melynek sorsában Gyarmati Fanni 2014. február 15-én bekövetkezett halála új fejezetett nyitott. Az irodalmi hagyaték ráeső része, amit az özvegy személyes okokból magánál tartott –kéziratok, levelek, fényképek – szintén közkézre, azaz az Magyar Tudományos Akadémia levéltárába került, a költő azon kéziratai mellé, amelyet még 2008-ban személyesen adományozott az intézménynek. A teljes anyag feldolgozását követően az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirat és Régi Könyvek Gyűjteményének részeként kutatható lesz.

A hagyaték, Radnóti Miklósné szellemi és tárgyi örökségének kérdése hónapokig lázban tartotta a közvéleményt, melyre dr. Endrényi Krisztina, Radnóti Miklósné, majd halála után Radnóti Miklósné örökösének jogi képviselője, valamint Ferencz Győző, Radnóti Miklós és Radnóti Miklósné irodalmi hagyatékának végrendeletileg kijelölt kezelője közleményben reagált.

A Pozsonyi úti lakásban hetven éven át megőrzött tárgyak, könyvek egy része végül 2014 végén több ízben is kalapács alá kerültek. Így döntöttek az örökösök, akiket – mivel gyermeke nem született - Gyarmati Fanni végrendeletében megjelölt. 2014 novemberében Szegeden, majd decemberben Budapesten milliókért versengtek a ritka példányokért a magánygyűjtők.

A bútorokat a XIII. kerületi önkormányzat örökölte, melyek restaurálást követően több személyes tárggyal együtt a XIII. kerület Helytörténeti Gyűjteményének részeként állítják ki. Az emlékszoba várhatóan 2015 tavaszán nyílik meg. A bonyolult helyzetet talán nem könnyítette volna, de tény hogy 2014. december 31-ével a szerzői jogi oltalom lejártával bárki szabadon felhasználhatja Radnóti Miklós közkinccsé vált műveit, engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül – akár könyvkiadásról, internetes közlésről, megzenésítésről vagy éppen hangoskönyv készítéséről legyen szó.