A debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészét 80 évesen érte a halál április 26-án, pénteken búcsúznak tőle a debreceni Nagyerdei Köztemetőben.
Pénteken vesznek végső búcsút Kóti Árpádtól, a nemzet színészétől; a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészét 13 órakor a debreceni Nagyerdei Köztemető 2. számú ravatalozójából kísérik utolsó útjára - tette közzé a színház szerdán a honlapján. A Kossuth- és Jászai Mari-díjjal kitüntetett érdemes és kiváló művészt, Debrecen díszpolgárát életének 81. évében április 26-án érte a halál.
Kóti Árpád 1934. november 15-én született a Békés megyei Bucsán. Kiskunfélegyházán járt testnevelési gimnáziumba és középiskolai tanára biztatására kezdett versmondással foglalkozni. Érettségi vizsgáját követően egyszerre három intézménybe is felvételt nyert: a testnevelési főiskola, a soproni erdőmérnöki kar és a színművészeti főiskola közül az utóbbit választotta.
A Színművészeti Főiskolát 1958-ban végezte el, osztálytársa volt Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Madaras József, Margitai Ági. Első sikerét József Attila Hazám című versének elszavalásával még főiskolásként aratta tanára, Básti Lajos és osztálytársai előtt. 1958-ban a Békés megyei Jókai Színházhoz szerződött. 1960 és 1963 között az egri Gárdonyi Géza Színházban, a veszprémi Petőfi Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban is játszott. 1963-ban Lengyel György hívására a debreceni Csokonai Színházba szerződött, a rendező először G.B. Shaw Szent Johanna című darabjában instruálta. Az intézménynek több mint öt évtizeden át volt tagja, a várost és a társulatot a budapesti Nemzeti Színházért sem volt hajlandó elhagyni.
Kóti Árpád elsősorban drámai karakterszerepek alakítója, a legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színészek egyike volt. Szerepei közül kiemelkedik Csehov Ványa bácsija, Hamvai Kornél Márton partjelző fázik, Marin Drzic Dundo Maroje, valamint Tóth-Máthé Miklós Én, Károli Gáspár című darabjának címszerepe.
Shakespeare Lear királyában először Edmund, majd Gloster szerepe találta meg, 75 évesen eljátszotta a címszerepet is. Nagy sikert aratott Háy János Gézagyerek című darabjának Herda Pityujaként is. Filmen is játszott, többek közt a Tűzoltó utca 25. és a Ponyvapotting című alkotásokban.
Művészetének elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1978), az érdemes művész (1985) és a kiváló művész címet (2001). 1990-ben Aase-díjjal, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki, 2002-ben megkapta a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díját. Két alkalommal kapott Csokonai-díjat, 2005-ben pedig Debrecen Kultúrájáért díjjal ismerték el művészeti tevékenységét.
Kóti Árpád 2014-ben vette át a Kossuth-díjat, és ugyanebben az évben választották a nemzet színészének. A művész az idén áprilisban lett Debrecen Város díszpolgára.
A színművészt a városi önkormányzat és az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.
