„Milyen punkok ezek itt csini ruhákban, full-sminkben?” – kérdezte mellettünk valaki, amikor pénteken egy után nem sokkal a Magic Mirrorban színpadra lépett Nagyezsda Tolokonnyikova (Nádja) és Marija Aljohin (Mása), valamint a bő órás beszélgetés során többször helyettük válaszoló (!) menedzserük, Pjotr Verzilov. És nem a kinézetük volt a legfőbb baj. Az emlékezetes Putyin-ellenes akciójuk miatt az orosz börtönöket is megjárt művészek és emberjogi aktivisták ugyanis semmi újat nem mondtak sem az orosz viszonyokról, sem a saját történetükről.

Pussy Riot a Szigeten

Fülöp Máté

A magukat leginkább kortárs művészeknek tartó hölgyek szerint továbbra sincs demokrácia Oroszországban, az orosz nők nincsenek tisztában a jogaikkal, nem is küzdenek azokért, és nem szabad arrafelé a média. Ezeken a tételeken azért a jelenlévők nem lepődtek meg.

Úgy tűnt, leginkább azért járják a fesztiválokat (ha már ekkora médiaérdeklődés övezi őket világszerte), hogy az oroszországi börtönviszonyok tarthatatlanságát előtérbe állító, az ellen küzdő egyesületükre felhívják a figyelmet.

Fülöp Máté

Magyarországról nagyjából az a véleményük, hogy egyre jobban putyinizálódik az ország. Kifejtették továbbá, hogy nem is értik, hogy tudnak itt a nők jobboldali, pláne szélsőjobboldali pártra szavazni.

Úgy vélik, egy olyan országban, ahol nincs szabad média – mint Oroszország – nagyon kevés esélye van bárkinek, hogy kifejtse a véleményét, pláne, hogy a rendszeren valamit változtasson. Nekik is leginkább a közösségi médián keresztül sikerül valamit elérni, illetve a művészeti tevékenységükkel. „A politikai rendszer megváltoztatásához először az emberek gondolkodását kell megváltoztatni, ennek a művészet az egyik eszköze” – magyarázták. Az esetleges jövőbeli politikai pályáját firtató kérdésre Nádja leszögezte: "Büntetett előéletűként tíz évig nem vagyunk megválaszthatók".

Kérdésre elmondták azt is, hogy szerintük Putyin azért engedte ki őket a börtönből, hogy kegyes uralkodóként tűnjön fel. Úgy vélik, ha azon az emlékezetes templomi akción nem Putyin ellen emelték volna fel a hangjuk, hanem az elnök mellett, akkor ma gazdag emberek lennének.

Fülöp Máté

Kifejtették azt is, hogy azért nem adnak koncertet, mert szégyenlősek. A performanszaikon pedig azért van sok nő, hogy ha elviszik egyikőjüket, a többiek folytathassák az akciót.

A botrányos punk-ima

A 2011 augusztusában alakult rebellis, feminista orosz punkzenekar igazán 2012. február 21-én robbant be a köztudatba, amikor a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyház délelőtti miséjén az ikonosztáz előtt punk imájukban arra kérték a Szűzanyát, hogy űzze el Putyint. Az akciót nem véletlenül erre a napra időzítették: már csak két hét volt hátra az orosz elnökválasztásig, Vlagyimir Putyin épp harmadik államfői győzelmére készült, a kormányellenes tüntetések Oroszország-szerte már egy éve zajlottak.

A polgárpukkasztó akcióiról elhíresült hölgytársaság aznap sokadik performanszára készült: a művésznők már évek óta protestáltak a demokrácia eltiprása, a szexizmus és a patriarchális, autoriter orosz társadalmi berendezkedés ellen. Egyszer például a Taganka kerületi bíróság egyik tárgyalásán csótányokat eresztettek el a teremben, demonstrálva, hogy szerintük a bíróság csótány módjára viselkedik.

MTI / EPA / Anatolij Malcev

Egy másik alkalommal, 2008-ban a Pussy Riot megalakulása előtt a szervezet későbbi tagjai Dmitrij Medvegyev elnökké választását azzal ünnepelték, hogy orgiát szerveztek a moszkvai Biológiai Múzeumban, amiben a punkegyüttes egyik tagja, Nagyezsda Tolokonnyikova kilenc hónapos terhesen vett részt. Punk-imájukat az egyház és az állam összeolvadása elleni tiltakozásnak szánták, de a korábban képviselt ügyeiket is „megénekelték”.

A színes símaszkban előadott punk „ima” szövege akkor egész pontosan így szólt: „Szűzanya, Isten anyja, tüntesd el Putyint/ Tüntesd el Putyint, Tüntesd el Putyint./ Fekete szoknya, arany vállpánt,/ Minden hívő hason csúszva leborul,/ A szabadság fantoma a mennyben van,/ A meleg büszkeség pedig bilincsbe verve Szibériában./ A KGB főnöke, a legnagyobb szent,/ Vezeti felügyelettel a tiltakozókat a börtönbe/ csak azért, hogy ne támadják Fenségét,/ A nőknek pedig szülniük kell és szeretniük.”

Az „ima” szövege azonban itt megszakadt, mert a biztonságiak gyorsan összefogdosták a Pussy Riot tagjait, és kiűzték őket a székesegyházból. Két hétre rá Vlagyimir Putyint újraválasztották. A Pussy Riot két tagja addigra már sikeresen elhagyta az országot, azonban a 24 éves Marija Aljohinát, a 29 éves Jekatyerina Szamucevicset és a 22 éves Nagyezsda Tolokonnyikovát őrizetbe vették, akiket garázdaság és huliganizmus vádjával vizsgálati fogságban tartottak hónapokon át: ugyanabban az elbánásban részesítették őket, mint a gyilkosokat vagy a háborús bűnösöket. Már akkor sejteni lehetett, hogy a lázadókat szovjet típusú kirakatperben fogják elítélni, és az ügy a sajátosan orosz „kemény leckéztetés” példájává fog válni.

Májusban Putyin újból elnöki posztra lépett, a meghosszabbított előzetes letartóztatásban lévő hölgyek tárgyalása pedig 2012. július 20-án elkezdődött ugyanazon a moszkvai bíróságon, ahol három évvel korábban a Putyin ellenfeleként számon tartott nagyhatalmú vállalkozó Hodorkovszkijé, akit a bíróság 2017-ig letöltendő börtönbüntetésre ítélt. 2012. augusztus 7-én a Pussy Riot-tagokra 3 év börtönbüntetést kért az ügyészség, majd tíz nappal később megszületett az ítélet: mindhármuknak 2 év börtönbüntetés jár vallási gyűlöletből elkövetett huliganizmusért. Vlagyimir Putyin helyeselte a bírósági döntést: kijelentette, megengedhetetlennek tartja, hogy az együttes tagjai „aláássák az orosz társadalom alapjait és értékeit, megpróbálják megsemmisíteni az országot”.

Jekatyerina Szamucevicset végül 2012 októberében szabadon engedték, mert a moszkvai fellebbviteli bíróságon védőügyvédje sikeresen érvelt amellett, hogy védencét a biztonságiak még azelőtt feltartóztatták, hogy részt vehetett volna a punk-ima akción. Marija Aljohina november 9-én érkezett meg az Urál-hegységben lévő bereznyiki javító-nevelő intézetbe. Nagyezsda Tolokonnyikovát pedig október végén vitték a Mordvin Köztársaságban lévő táborba. Mindkettejüket embertelen körülmények között tartották.

A Pussy Riot-tagok elleni ítélethozatal ijesztően a kommunista rezsim mechanizmusát és az 50-es évek koncepciós pereit idézte: teljesen egyértelmű, hogy az orosz politikai hatalom ezzel az üggyel precedenst szeretett volna teremteni a jövőre nézve a kormány kritikusaival és a provokátorokkal szemben. Az ítélet pedig azért lehetett ennyire súlyos, mert a punkzenével és a pulgárpukkasztó fellépésekkel Putyin abszolutizmusa ellen tiltakozó fiatal lányok soha nem látott egységet tudtak kovácsolni a különböző nézetű Putyin-ellenes erők között azzal, hogy szolidaritást és együttérzést váltottak ki belőlük az ellenük hozott ítélet igazságtalanságával.

AFP / Natalia KolesNikova

Vélhetően az erős nemzetközi nyomás is kellett ahhoz, hogy visszakapják szabadságukat, olyan sztárok szólaltak fel mellettük, mint Madonna, a Red Hot Chili Peppers vagy a Franz Ferdinand zenekar.

2013 decemberében végül elhagyhatta a börtönt a két fogva tartott Pussy Riot-tag. Szabadulásuk azért került három nappal korábbra, mert Vlagyimir Putyin az olimpia közeledtével egy olyan törvényt hozatott a Dumával, mely a kisebb bűncselekmények miatt elítélt személyeket, kiskorúakat és a kisgyermekes anyákat kiengedi a börtönből. Mivel Marija Aljohina és Nagyezsda Tolokonnyikova is kisgyerekes anya, ezért vonatkozott rájuk az új jogszabály. Marija Aljohina szabadulásakor azt nyilatkozta: „ha lett volna lehetőségem, visszautasítom a kegyelmet”.