Nagy lobbizás fog indulni, kié legyen a vár
Négy év huzavona után úgy tűnik, végleges kormánydöntés született arról, hogy is fog kinézni a Városliget. A lényeg: az eredeti tervekhez képest a Liget Budapest Projekt részeként kevesebb múzeum, de több újraépített és megújuló régi épület lesz a városi parkban 2019 közepére. A Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum mégsem a Városligetben kap majd helyet, ugyanakkor az Olof Palme Házzal együtt újraépül az 1952-ben elbontott Városligeti Színház is, továbbá az ígéretek szerint a Vajdahunyad vára is meg fog újulni, és zöldterületből is több lesz.
A kormány október 20-án véglegesítette a Liget Budapest Projektet. Pontosan mit is jelent ez?
Ami biztosan nem lesz a Városligetben
Az már biztosan nem lesz kérdés a jövőben – maximum a szakmai és a lakossági kommentelők körében –, hogy pontosan mi, hova és mennyi állami pénzből kerül a Ligetbe. (Idén tizenöt, jövőre harmincmilliárd, aztán majd meglátjuk, mert a fejlesztések 2019-ig tartanak a tervek szerint.) Az sem lesz többé vita tárgya, hogy mostantól mely területek és mely intézmények tartoznak a Liget Budapest Projekt fennhatósága alá, és ezzel párhuzamosan milyen fejlesztések fognak elindulni a Városliget közvetlen közelében. Például hiába emlegették Liget 2 néven, a Nyugati mellett található, funkciótlan rozsdatemetőt, megújítása a jövőben nem a Liget Budapest Projekt munkatársainak feladata lesz, hanem nagy valószínűség szerint Lázár János a nemzeti fejlesztési minisztert fogják megbízni vele.
Ettől függetlenül Baán László, a Liget Budapest Projekt kormánybiztosa a sajtónak tartott mai háttérbeszélgetés során elárulta, hogy a Liget 2-vel a főváros jelentős, a körútig befutó összefüggő zöld területtel fog gazdagodni, és még az is elképzelhető, hogy a Fővárosi Nagycirkusz is itt kaphat helyet, ám a megfelelő cirkuszhely kiválasztása szintén a fejlesztési minisztérium felségterülete lesz. Hiába található a Városligetben, az újcirkuszként újjászülető Fővárosi Nagycirkuszhoz hasonlóan a Fővárosi Állat- és Növénykert átalakulása is külön történet. Arról már szintén született kormányhatározat, hogy az állatkert a jelenleginél nagyobb területet kap, már a költségvetésben is megjelentek az erre szánt összegek.
Miért esett ki végül a jelenleg Kecskeméten működő Magyar Fotográfiai Múzeum és az építészetnek szánt múzeum a Liget Budapest Projektből? Az utóbbiról semmi nem derült ki a sajtótájékoztatón, az előbbiről szóló döntés hátterében valószínűleg az áll, hogy a múzeumot működtető magánalapítvány és az OTP közt megállapodás született: Baán László szerint komolyak a pénzintézet befektetői szándékai. Ez persze nem jelenti azt, hogy hazánk egyetlen, kimondottan a fotóművészetre szakosodott múzeuma nem költözik Budapestre, és nem lesz együttműködés közte és az állam közt. A kormánybiztos azt sem tartja kizártnak, hogy a műintézmény a Városliget közelében kap helyet az elkövetkezendő években, ahogy azt sem, hogy az fővárosi önkormányzatok egymásra licitálva próbálják magukhoz csábítani a Magyar Fotográfiai Múzeumot.
Nem kell félteni Soroksár kulturális életét
Aki eddig féltette Soroksár kulturális életét, annak többé nem kell izgulnia: a Ludwig Múzeum is marad a helyén. A Néprajzi Múzeum viszont egy újonnan tervezett épületben érkezik az Ötvenhatosok terére. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki álmodhat új otthont a néprajzi gyűjtemények és kiállítások számára, a Liget Budapest Projekt Zrt. erre hamarosan tervpályázatot fog hirdetni. Jogosan merül föl a kérdés, hogy mi lesz a téren parkoló autók és turistabuszok végtelen sorával, ha kiszorítja őket a Néprajzi Múzeum? A projekt költségvetésében szerepel a Városliget mentén azoknak a mélygarázsoknak a megépítése is, ahova a térről a kocsikat űzik. A tervek szerint ezek nagyjából kétezer jármű befogadására lesznek alkalmasak, továbbá az állatkert saját, közel hétszáz helyes parkoló övezetet fog létrehozni. A parkoló buszokat pedig a Szabolcs és a Vágány utca sarkán külön buszöböl várja majd.
Az eredeti elképzelés, miszerint az új nemzeti galéria a Városligetben a Várból leköltöző Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum összeolvadásából jön létre, a Ludwig kiesésével sem esett kútba. Az új múzeum tervei mindössze annyiban módosulnak, hogy az épület alapterülete húsz százalékkal kisebb lesz. Baán László szerint hiába volt nagy vita arról is, hogy a Nemzeti Galériát méltatlan lépés elmozdítani a várból, a Szépművészeti Múzeum egykori főigazgatója szerint eleve nem szabadott volna a gyűjteményt oda költöztetni, mert az épület tele van kiállításra és műtárgytárolásra alkalmatlan holt terekkel.
A Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének átcsoportosítása és elosztása egyelőre a Liget Budapest Projekt csapatának megoldásra váró házi feladata. A Régi magyar gyűjtemény - árulta el a kormánybiztos - valószínűleg a Szépművészeti Múzeumba visszaköltözve eredeti helyét fogja elfoglalni. A végleges koncepció kidolgozása nagy valószínűség szerint 2016 derekára várható, bár az már most körvonalazódik, hogy a modern anyag esszenciája az új nemzeti galériába fog kerülni, a kőtár pedig a Szépművészeti Román Csarnokában lel otthonra. Az különösen szenzációs lesz, ha a múzeum felújítása után a hetven éven át elzárt, raktárként használt épületegység megnyitja a kapuit a látogatók előtt.
Akár még Andy Vajna is bevásárolhatja magát a Ligetbe
Szintén az új fejlemények közé tartozik, hogy a kormány szorgalmazza Vajdahunyad várának felújítását is. A különös históriájú épületért való küzdelemnek megvan a maga hagyománya, mert az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a magyar építészet ezeréves történetét három dimenzióban szerették volna bemutatni, azonban a szoros határidő és az alacsony költségvetés miatt Alpár Ignác tervei alapján főleg fából húzták fel a történelmi épületet. A kompozíció nagy sikere miatt 1904 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették. Most műemléki rekonstrukció vár a Vajdahunyad várára, vagyis „csupán” a külső burkolatokat fogják feljavítani, kicserélik az ablakokat, és renoválják a belső terekben a beázások nyomait.
A nagy dilemma az, hogy mi legyen a Várban száz éve helyet foglaló Magyar Mezőgazdasági Múzeum sorsa a 2020-ra elkészülő felújítás ideje alatt. Átmenetileg hova kerüljön a gyűjtemény? Egyáltalán visszaköltözhessen-e a várba a felújítás után vagy végleg új épületet kapjon? Baán László szerint be kell látni: ma már nem túl frekventált múzeumról van szó, ami annak idején az erős mezőgazdasági lobbinak és Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek köszönhetően harcolt ki magának helyet a város azóta is egyik legillusztrisabb és legkülönlegesebb épületében. Újságírói felvetésre, hogy igazak-e a sajtóhíresztelések, hogy Andy Vajna nyit majd kaszinót a várban, a kormánybiztos azt válaszolta, nyilván nagy lobbizás fog indulni azért, hogy kié legyen a vár, és sok mindenki megpróbálkozik majd a megszerzésével, de új gazdája csak akkor lehet az épületnek, ha létrejön Budapesten egy új mezőgazdasági múzeum és ez legkorábban 2020 körül lehet majd aktuális."
A Városligetben létesülő színháznak viszont már most megvan a gazdája, nem más, mint a Liget Budapest Projekt Zrt. fogja befogadó színházként üzemeltetni. Az 1870-es évektől különböző néven működő Városligeti Színház 1909-ben átadott szecessziós épülete eredeti helyén és eredeti stílusában, korabeli dokumentumok alapján fog újjáépülni. A színház fontos szerepet töltött be a Városliget huszadik századig tartó fénykorában, azonban a második világháborút követően ezt a funkciót is nélkülözniük kellett a Ligetet hagyományosan népszerű kulturális-rekreációs központként használó fővárosiaknak. A régi-új Városligeti Színház a tervek alapján több lesz, mint színház, a Kolibri Színházzal együttműködésben gyermek és ifjúsági tartalommal bír majd, egyfajta családi színház lesz, ahol családi- és gyermekprogram várja majd a közönséget.
Jobb lesz, mint a Margitsziget
Az ígéretek szerint a gyerekek színházi élményei mellett arra is komoly költségvetési forrásokat fognak fordítani, hogy minél több diák részesülhessen múzeumpedagógiai foglalkozásban, például az új Néprajzi Múzeumnak külön ezer négyzetméteres múzeumpedagógiai részlege lesz. A megújuló parkban új, tematikus, nagyszabású és kivilágított játszóterek jönnek létre, akár az év végén elbontásra kerülő Petőfi Csarnok vagy a Hungexpo területén. A nagy szakmai és lakossági felháborodásnak köszönhetően Baán László azt ígérte, a park zöldfelülete jelentősen nőni fog, megújulnak a sport és rekreációs funkciók, eltűnnek a gondozatlan, használaton kívüli épületek és a felesleges betonfelületek. A parkban különböző sportpályák mellett két kilométeres, kivilágított futópálya jön majd létre.
Ha mindez valóban így történik, és a költségvetésben negyvenöt milliárd forintos tételként szereplő projektet a terveknek megfelelően sikerül megvalósítani, akkor az autók végleg eltűnhetnek a Hősök tere és a Városliget környékéről, a Hősök tere is kizöldül majd, és a Városliget levegője sokkal tisztább lesz. Az elmúlt négy év küzdelmei, vitái és csatározásai ugyan adnak okot az aggodalomra, azonban ha mégis kudarcba fulladna, és közgyűlölet tárgyává válna a Városligetet megújító Liget Budapest Projekt, bánatunkat még mindig alkoholba fojthatjuk a helyén maradó, eredeti stílusát és hangulatát megőrző, Kertünk néven újranyitó autentikus ligeti romkocsmában, feltéve, ha hihetünk a terveknek, és legalább ezt az egyet nem változtatják meg.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
