Súlyos nehézfém-mérgezésben szenvedett halálakor Karl May. A vadnyugati kalandregényeivel világsikert aratott szerző csontjaiban feltűnően magas koncentrációban van jelen az ólom és a kadmium - közölte szerdán a radebeuli Karl May Alapítvány egy törvényszéki szakvéleményre hivatkozva.

"Az ivóvíznek akkoriban nagyon magas volt az ólomtartalma" - mondta Carsten Hädrich, a Lipcsei Egyetem törvényszéki orvostani intézetének munkatársa. Hädrich kollégáival a May síremléke alatti sírboltban 2014 októberében elvégezték holttestének boncolását, ezzel egyértelműen azonosították is Winnetou és Old Shatterhand kitalálójának személyét.

A híres író halálának oka ismeretlen, ez pedig találgatásokra ad okot, a rák és a tüdőgyulladás is felmerül lehetséges halálokként. A törvényszéki orvosszakértők nem találták jelét kóros elváltozásnak vagy csonttörésnek, később a laboratóriumban azonban fény derült az ólom és kadmium magas koncentrációjára. "Utolsó heteiben és napjaiban jelentkező panaszai megfeleltek a nehézfém-mérgezés tüneteinek" - mondta Hädrich.

A szakértők szerint valószínű, hogy az ivóvizet szállító ólomcső lehetett a nehézfém forrása, de a táplálék és a dohányzás is okozhatta a felhalmozódást. Karl May ugyanis egész életében erős dohányos volt.

Azt azonban, hogy pontosan miben hunyt el hetvenéves korában az író, a szervek hiányában nehéz megmondani - mondta a szakértő, aki hozzátette: "teljes bizonyossággal már nem lehet megállapítani a halál okát".

Az alapítvány a síremléken esedékes felújítási munkálatokat használta fel arra, hogy megvizsgálja a cinkkoporsó tartalmát. Felmerült ugyanis annak lehetősége, hogy a második világháború zűrzavaraiban egy másik helyen helyezték örök nyugalomra. A koponya formája azonban eloszlatta a kételyeket, szerkezete megfelelt a Mayról készült portréfotóknak - hangoztatta Hädrich.