A műkincspiac teljesítményének visszaesés teljes egészében Kína számlájára írandó, a „Nyugat” (minden, ami nem Kína) eredménye megegyezett az előző évivel. Az amerikai piac dübörgött, az angol, a francia, a német és a svájci visszaesést, az osztrák és az ausztrál stagnálást, az olasz és a dél-koreai bővülést mutatott - írja legfrissebb számában az Artprice adataira hivatkozva a Műértő legfrisebb száma.

Ami az egyes korszakokat illeti, a régi mesterek piaca tovább zsugorodott: kiemelkedő remekművek egyre ritkábban kerülnek piacra, s ha mégis, akkor az átlagosnál gyakrabban cserélnek gazdát magáneladások keretében. Az árak is stagnálnak, nem véletlen, hogy a kategória rekordját már 14 éve egy Rubens-kép tartja. Hasonló a helyzet a XIX. századi művekkel is, amelyek ugyancsak nem tartoznak a spekulációs céllal vásárlók kedvenc vadászterületei közé.

A piac legnagyobb szegmense – 47 százalékkal – továbbra is a modern művészet (az Artprice az 1860–1920 között született művészek munkáit sorolja ide), itt születtek a legmagasabb árak is.

Amedeo Modigliani: Fekvő akt (1917-1918)

Tíz év alatt a háromszorosára bővült és a teljes piac 26 százalékát teszi ki a háború utáni művek (1920–1945 között született alkotók) forgalma, míg a kortárs piac a 15 év alatti 12-szeres forgalombővülés ellenére is csak 11 százalékot képvisel.

Elgondolkodtató adat, hogy a kortárs forgalom csaknem felét – természetesen értékben, és nem tételszámban – mindössze 10 művész generálja, még úgy is, hogy Gerhard Richter az Artprice kritériumai szerint nem tartozik a kortárs kategóriába.

A neves online platform 500 legnagyobb aukciós forgalmat lebonyolító művész-rangsorán mindössze 4 olyan festő van – Picasso, Warhol, Monet és Bacon –, akik összforgalmukkal az utóbbi 3 évben mindig benne voltak a TOP 10-ben, előbbi kettő ráadásul minden évben az első vagy a második helyen.

A csúcskategória árainak emelkedését jól mutatja, hogy míg 2013-ban 10 millió dolláros leütéssel még be lehetett kerülni a száz legdrágább tétel közé, tavaly ehhez már 15 millió kellett. Az összforgalom alapján számított 500-as lista „belépőküszöbe” viszont alig 5 százalékot emelkedett: tavaly 3,15 millió dollár volt.

Az 500-as listán az utóbbi három évben két-két magyar, illetve magyar származású művész mindig feltűnt: Victor Vasarely és Moholy-Nagy László. Rajtuk kívül tavaly előtt Miklós Gusztáv, tavaly Hantai Simon került be az előkelő klubba.

A cikket bővebben a pénetken megjelenő Műértőben olvashatja.