Egy hollandiai és egy osztrák állatkertből összesen tizenhat prérikutya érkezett Szegedre. A csapat gyorsan elfoglalta újonnan épített kifutóját: beásták magukat a földbe, kialakították búvóhelyeiket. Sok időt töltenek azonban a felszínen is, délután a legaktívabbak - mondta el Veprik Róbert, a vadaspark igazgatója.

A kifutó kétszintes, az elhelyezett kisebb fák, törzsek egy észak-amerikai erdőkben honos kúszósül otthonául szolgálnak. A két faj minden gond nélkül megosztja egymással a területet, bár a prérikutyák a fajtól szokatlan módon néha-néha fára másznak és el-el csípnek egy darabot a sül táplálékából.

Két hím kúszósül érkezett Szegedre, közülük egyet mutatnak be a kifutóban. A tervek szerint az egyiket elcserélik egy nőstényre, hogy tenyészpárt hozzanak létre. A kúszósül szintén rágcsáló, tápláléka fakéreg, fenyőtű, levelek, rügyek, a Szegeden bemutatott példány kedvence pedig a dió. A faj megjelenését meghatározzák a hátat és a farkat borító tüskék, melyek száma akár a 30 ezret is elérheti.

A feketefarkú vagy társas prérikutya Észak-Amerika középső részének nagy kiterjedésű füves pusztáin él. Nevével ellentétben nem ragadozó, hanem békés rágcsáló: táplálékát elsősorban fűfélék, magok jelentik. 35-40 centi hosszú teste negyedakkora farokban végződik, melynek vége nevéhez híven fekete színű. A kifejlett példányok tömege egy-másfél kiló is lehet. Táplálkozás közben a csapat néhány tagja őrszemként figyeli a közelgő ragadozókat, és veszély esetén kutyaugatásra hasonlító hanggal figyelmezteti társait.