A napokban jelent meg Bernadette Murphy Van Gogh's Ear: The True Story (Van Gogh füle: A valódi történet) című könyve, amelyben a szerzőnek új dokumentumok alapján sikerült újabb részleteket feltárnia Van Gogh életéről. A kutató a Kaliforniai Egyetem Bancroft Könyvtárában megtalálta annak az orvosnak a feljegyzéseit, aki ellátta a festő sérülését ellátta, miután az 1888 decemberében levágta a fülét.

Az orvos, Felix Rey rajzokat is készített a sérülésről, amelyek azt bizonyítják, hogy Van Gogh a korábbi vélekedéssel szemben nem csak a fülcimpáját metszette le, hanem az egész bal fülét.

Murphy a könyvében további fontos információkat tárt fel arról a fiatal nőről is, akinek Van Gogh átadta a levágott fülét, és arra kérte, hogy vigyázzon rá.

A kutatónak sikerült kiderítenie a nő nevét, de mivel családjának megígérte, hogy vezetéknevét csak az engedélyükkel fedi fel, a könyvben keresztnevén, Gabrielle-ként hivatkozik rá.

A londoni The Art Newspaper azonban a kötetben szereplő adatok alapján a nyilvános archívumokban rábukkant, és azonosította a titokzatos nőt. Mint kiderítették, Gabrielle Berlatier egy Arles-környéki gazdálkodó lánya volt. 1888 januárjában megharapta egy kutya, ezért veszettség miatt Párizsban kezelték.

Az orvosi költségek miatt azonban eladósodott a családja, és Gabrielle-nek a fájdalmas kúra után dolgoznia kellett: egy bordélyban volt cseléd és a Café del la Garre-ban is dolgozott takarítóként, ahol Van Gogh lakott egy darabig, mielőtt kibérelte volna a közeli Sárga házat.

Tehát a festő kétségtelenül ismerhette Gabrielle-t. Alphonse Robert, a rendőr, akit odahívtak a bordélyba, amikor Van Gogh levágta a fülét, Gaby néven említette a lányt. A korabeli újságok azonban Rachelként hivatkoztak rá, de ez lehetett a beceneve is. A dokumentumok szerint nem lehetett prostituált, nem volt 18 éves, túl fiatal volt hozzá.

Gabrielle 1888-ban súlyos traumákon esett át a betegség és a festő öncsonkítása miatt, de később férjhez ment és szép kort élt meg. Van Gogh-gal való ismeretsége titkát azonban mindvégig megőrizte.

Az amszterdami Van Gogh Múzeum új kiállítása a művész tébolyának okait mutatja be. A tárlaton megtekinthető Rey doktor portréja is, amelyet Van Gogh festett.

Van Gogh 1890. július 27-én lőtte meg magát egy Párizs környéki mezőn, még vissza tudott vánszorogni abba a fogadóba, ahol lakott, ám 30 órával később belehalt sérüléseibe. A kiállításon azt a pisztolyt is bemutatják, amellyel a művész öngyilkos lett.