Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Virág Judit galériavezető, művészettörténész hétfőn nyilatkozta, hogy Vaszary János több festményt is készített Klebelsberg Kunó felkérésére az 1927-ben létrejött Tihanyi Biológiai Intézet (ma az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának Balatoni Limnológiai Kutatóintézete) számára. A Halászat a Balatonon című képből több változat, előtanulmány is készült, köztük két kétméteres pannó. Az egyiket a Nemzeti Galériában őrzik, míg a másik hollétéről eddig nem tudtak – tette hozzá a galériavezető, aki a tihanyi intézetbe tett látogatásakor szembesült azzal, hogy az elveszettnek hitt kép végig ott lógott az intézet falán és most is megtekinthető.
Kitért arra, hogy miközben a Halászat a Balatonon után kutatott, olyan információ birtokába jutott, amely bizonyítja, hogy a magyar modernizmus egyik legérdekesebb, nyolcméteres festménye, Vaszary Víz alatti világ című pannója – amelyet ugyancsak 1928 körül festett az intézet számára, és amelyről a művészettörténészek eddig azt hitték, hogy a második világháborúban megsemmisült – túlélte a háborút, és jelenleg is valahol Magyarországon lehet.
Vaszary Galéria
Hangsúlyozta: a hatalmas festmény a felkérés szerint a Balaton élővilágát volt hivatott bemutatni. "Vaszary azonban a barna pontyok és szürke keszegek helyett inkább egy tengeri víziót festett pöttyös békákkal, nagy szemű halakkal, polipokkal, korallokkal" – mondta a galériavezető, hozzátéve, hogy a konzervatív sajtó rögtön megtámadta képet, mivel úgy gondolták, hogy nem realista, és olyan szörnyeket ábrázol, amelyek a biológusok által sem beazonosíthatók.
Felidézte, hogy kutatása során egy olyan levelezésre hívták fel a figyelmét, amelyet a keszthelyi múzeum irattárában őriznek, és amelyből kiderült, hogy ez a festmény a második világháború alatt is a kutatóintézetben maradt. További feljegyzések, leiratok és látogatói bejegyzések bizonyítják, hogy 1949-ben a keszthelyi Balatoni Múzeumban kiállították – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az 1949-es tárlaton a kommunista ifjú munkások mentek neki a képnek, mert nagyon szürreálisnak tartották.
Mint mondta, Bényi László festőművész, miniszteri titkár ennek hatására levetette a múzeum faláról a festményt, amelyet összetekertek és 1959-ig a múzeumban őriztek. A levéltári dokumentumok szerint 1959. április 29-én a tihanyi intézet egyik kutatója átvette a múzeumtól a képet. "Azóta nem hallottunk a festményről, amelynek ma is Magyarországon kell lennie, ugyanis az 1960-as években már nem volt szokás képeket megsemmisíteni" – mutatott rá Virág Judit.
