A Kodály-módszer a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe került, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel a testület, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart.

A Kodály-módszer alapja az, hogy a zenei örökség megőrzése iránti fogékonyságot már egészen kisgyermekkortól kezdve kell fejleszteni, hiszen csak akkor őrizhető meg a közösségek zenei hagyománya, ha már a gyermekek körében életre tudjuk kelteni. Ennek módszere Magyarországon a már óvodás kortól kezdődő rendszeres játékos népdaltanulás – magyarázta a miniszter.

Az UNESCO indoklása szerint az elmúlt évszázadban a hagyományos népzene megőrzésének Kodály-módszere segítette a helyi hagyományok átadását, terjesztését és dokumentálását Magyarországon és a külföldi közösségekben. A módszer elősegíti a kutatás, oktatás, közösségi kultúra és a zeneművek együttélését, az összes zenei hagyomány tiszteletben tartását. 1945-ben illesztették bele az iskolai tananyagba.

A Szellemi Kulturális Örökség UNESCO listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Busójárás Mohácson – Maszkos farsangvégi télűző (felvétel ideje: 2009); táncház-módszer (2011); matyó népművészet (2012); solymászat, az élő emberi örökségelem. A solymászat 2010-ben 11 ország felterjesztéseként került fel a UNESCO reprezentatív listájára, amelyhez 2012-ben további két ország, köztük Ausztria és Magyarország csatlakozott.