A felmérést 4308 iskola 242 394 tanulója írta meg a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon.

Ostorics László szerint sem a szövegértés-, sem a matematikateljesítményt tekintve nem tapasztalható tendenciaszerű változás, de a matematikateljesítményt illetően míg a fejlődés a 6-8. évfolyam között jelentős, a 8-10. évfolyam között lelassul.

Az osztályvezető közölte, a teljesítmények településtípus szerinti megoszlását megfigyelve a matematikateljesítmény alapján az látszik, hogy mérhető különbségek vannak.

A legmagasabb teljesítményeket a fővárosban mérték, ezt követik a megyeszékhelyek, a városok, majd a községek. Világos tehát az összefüggés, az átlagteljesítmény-beli különbségek tükrözik a településtípusok közötti szociokulturális különbségeket – mutatott rá. Hozzátette: a fejlődés mértékét tekintve viszont sokkal kisebbek a különbségek a településtípusok között, mint az átlagteljesítményben.

A felmérés az olvasott szöveg értését és a matematikai eszköztudás alapkompetenciáit méri a tanulók szociokulturális hátterével árnyalva, minden évben és minden tanulóra kiterjedően. A felmérést jogszabály írja elő, minden évben május utolsó szerdáján tartják, és a diákok négyszer 45 percben töltenek ki tesztfüzetet. A felméréshez önkéntes tanulói, telephelyi és intézményvezetői kérdőív kapcsolódik.