A döntés annak idején nagy felzúdulást keltett a zenészek körében, a tiltakozó petíciót másfél ezren írták alá. Lovasi nyílt levélben szólította meg L. Simont, aki korábban blogbejegyzésben indokolta meg a döntést. (Megjegyzés: ekkor még nem létezett az egy évvel később, 2014-ben indult Cseh Tamás Program.)

Az újfajta támogatási-felosztási szisztéma aztán "úgy maradt", évek óta ebben a rendszerben működik. Persze időről-időre felmerül, hogy az állam ilyen módon valójában nem "belerak" a kultúrába, vagy "hozzárak" ahhoz, hanem egy olyan összeget oszt szét nyílt és meghívásos pályázatokon – nem csak könnyű- és komolyzenészek, hanem képző- és iparművészek, valamint irodalmárok között is – amit korábban szerzők kaptak, s ami már eddig is benne volt a rendszerben.

Ami az idei évet illeti, a Nemzeti Kulturális Alap 1 666 044 402 forintot oszt szét különböző kollégiumai között – adja hírül a dalszerzo.hu. Ez a tavalyi összegnél 17,3%-kal magasabb. A Cseh Tamás Program 525 milliót kapott a nyílt, és 100 milliót a meghívásos pályázatokra (ez forintra megegyezik a tavalyi összeggel), az NKA Könnyűzene Kollégiuma 274,4 milliót, a Halmos Béla Program pedig 170 milliót. Íme egy teljes táblázat a kiosztott támogatásokról.

Ugyan az Artisjus, Mahasz (Magyar Hanglemezgyártók Szövetsége) és EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda) kereténél alacsonyabb mértékben, de a HUNGART (vizuális művészek) és a Filmjus (filmszerzők és -előállítók) is jogosultja az üres hordozó díjnak, illetve az EJI sem csak zenei előadók számára gyűjti a jogdíjakat, hanem a színház-, tánc- és artistaművészet is az egyesület jogköréhez tartozik – írja a Dalszerző. Ennek megfelelően, mint látható, a film-, színház-, tánc-, fotó-, képző-, iparművészeti és szépirodalmi kollégiumok is kaptak a keretből, a legtöbbet (150 millió) a Filmművészet Kollégiuma – teszi hozzá zenészszakmai magazin.