A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Veiszer Alinda a Facebookon azt írta, hogy nagyon nehéz ember Nagy Zsolt, de ettől olyan igazi. „Heves is, gondolkodó is, és munkamániás is. Öntörvényű, de alázatos. Moralizáló és forrófejű. Határozott, de tépelődő.”
A felvételről műsorba kerülő beszélgetésben szót ejtenek arról, hogy mind a Nemzeti Színházból mind a Vígszínházból eltanácsolták. Előbbiből az igazgatóváltáskor Vidnyánszky Attila, utóbbiból pedig Eszenyi Enikő, miután Nagy adott a Magyar Narancsnak egy interjút, amiben kritizálta a színházat és a vezetőjét. A színész megérti, hogy el kellett jönnie, mert „nem szarunk arra az asztalra, ahonnan eszünk”.
Nagyon súlyos, drámai dolgokat árul el az interjúban a gyerekkoráról, a családjáról. Többek közt, hogy édesapja sosem szerette. Mint mondja nem haragszik ezért, már csak azért sem, mert nem tudja, milyen, amikor szeret valakit az apja. Neki egyébként van négy fia, és nagyon szereti őket. Talán pont az ő gyerekkori élményei miatt nagyon vigyáz arra, hogy mit ad nekik tovább.
A politikai vélemények kinyilvánításáról azt gondolja, el kell dönteni mindenkinek, hogy hova áll. „Van egy kritikus pont, ami után nem hallgathatsz. Ami most történik, és ezért bizonyos emberek felelősek, ahogyan történnek a dolgok ebben az országban. Muszáj kinyitnunk a szánkat, mert az országról, a gyerekeinek jövőjéről van szó.”
Nagy leszögezi, a TV2-be nem megy például, mert nem ért egyet azzal az otrombasággal, ahogy ott kommunikálnak az emberek felé végtelen nagy hazugságokat.
Az interjút kedden 23.05-től láthatják a HírTv-n.
