Nem nagyon vagyok különösebben musical-, vagy rockopera-rajongó, sőt inkább nagyon nem, de még így is az a helyzet, hogy egy musical/rockopera-nem kedvelő kulturális szűrőjén is átüt e műfajok fontossága. Nekem például a Jézus Krisztus Szupersztár a különbség, ami erősíti a szabályt. Ja, igen, és az István, a király, aminek bármelyik dalát bármikor fel tudom idézni. És a Macskák – az is bennragadt a fejemben, annyiszor hallottam, amikor anyám, meg apám hallgatta annak idején, amikor bemutatták Magyarországon, és megjelent lemezen. Éjfél, Mr. Mefisztulész, ilyenek. Ebből a háromból kettő Andrew Lloyd Webber műve, a harmadikra pedig bevallottam kulcsfontosságú hatást gyakorolt Webber munkássága.

Andrew Lloyd Webber munkássága mindenféle emberre hatással volt az elmúlt fél évszázadban. Mindenfélére, bármilyen tekintet nélkül. Alapított egy műfajt. Vagy kettőt. És sikerre vitte azokat.

Ugyan már a 60-as évek beatzenekarai is kísérleteztek a dalformán, sőt az egymás mellé rakott dalokat felülértelmező konceptalbumon is túlmutató, konkrét történetet elmesélő formával – a Pretty Things 1968-as FM Sorrow című lemezét például már rockoperaként emlegetik, később a Who is írt rockoperát, a Tommy-t és a Quadrophoniát, sőt a Pink Floyd The Wallja is köthető ide –, de az első igazán nagysikerű, a szélesebb közönséget is meghódító ilyen típusú mű Webber Jézus Krisztus Szupersztár című alkotása volt, amit 1971-ben mutattak be a Broadway-n, egy évvel később pedig a West Enden.

Webber, aki két zenész szülő gyermeke, 9 évesen szvitet írt, 15 évesen pedig már gyakorlatilag megírta későbbi Macskák című musicaljának alapjait, s természetesen komoly zenei képzésben részesült. 17 éves volt, amikor megismerkedett az akkor 20 éves popdalszerző Tim Rice-szal. Első közös művüket, a The Likes Of Us című musicalt 1965-ben hozták össze, melyet három évvel később követett első nagy sikerük, a József és a színes szélesvásznú álomkabát.

1969-ben írtak egy dalt az Eurovíziós Dalfesztiválra, de a szerzeményt visszadobták – mondjuk nem is baj, mert abból (Try It and See) lett Kajafás dala az 1970-ben elkészült Jézus Krisztus Szupersztárban, melyből három évvel később készült el a Norman Jewison rendezte világhírű film.

A következő sikerdarab az 1976-os Evita volt, ám azt, sőt, a Szupersztárt is felülmúlta az 1981-ben bemutatott, T.S. Eliott Macskák könyve című műve alapján készített Macskák, amit Magyarországon 1983-ban állítottak színpadra. A magyar változat szövegeit Romhányi József írta, a mű a mai napig is szerepel a Madách Színház programján.

1984-ben elkészült a luxusköltségvetésből színpadra állított Starlight Express, 1986-ban pedig jött minden idők legsikeresebb zenés színpadi darabja, Az Operaház fantomja, ami a 2014-es Oroszlánkirályig ráadásul minden idők kommerciálisan legsikeresebb szórakoztatóipari produkciója is volt.

Ami Webber elismeréseit illeti, nyert három Grammy-t és egy Oscart, lovaggá ütötték, és bárói címet kapott. 2017-ig a Lordok Házának konzervatív tagja volt.

Kevesen tudják, hogy írt egy dalt Elvis Presleynek is, a Moody Blue című utolsó lemezén jelent meg It’s Easy For You címmel.

Webber a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének tulajdonosa is, a magyar főváros volt az első közép-kelet-európai helyszín, ami engedélyezte művei bemutatását 1990 előtt.