A magyar diákok szerint az iskolai angolórák alig készítik fel őket a magabiztos nyelvhasználatra. Ebben a tekintetben csak a csehek adtak rosszabb osztályzatot a régióban – náluk 2,1, míg a magyaroknál 2,3 volt az átlag erre a kérdésre.

Ez összecseng azzal, mennyire érezték magukat magabiztosnak a diákok, amikor a nyelvet iskolán kívül kellett használniuk: míg a lengyel és román diákok több mint négyötöde legalább viszonylag magabiztosan tudott beszélni, addig a magyar és cseh diákok körében ezt csupán a diákok kevesebb mint fele mondhatta el magáról.

A kutatásban megkérdezett 12-18 éves diákok szinte mindegyike tanult angolul az iskolában, ebben a tekintetben nincs jelentős különbség az országok között. A magántanárral való tanulás is nagyjából hasonló arányban elterjedt a vizsgált országokban, általánosságban elmondható, hogy a diákok közel fele élt már ezzel a lehetőséggel. Ám a megkérdezettek körében ritka a nyelvtanuló applikáció vagy online program használata, a cserediák programokon való részvétel, illetve a külföldi nyelvtanfolyam.

Jelentős különbségek mutatkoznak az országok között az iskolán kívüli nyelvtanfolyamok, a családi segítség, az önálló tanulás és a nyelvtáborok elterjedtségében. Iskolán kívüli nyelvi kurzusokra a magyar diákok rendkívül kis arányban járnak (16 százalék) a többi ország tanulóihoz képest (55-62 százalék).

Arra kérdésre, hogy az angol mellett tanulnak-e más idegen nyelvet, a magyar diákoknak csupán 60 százaléka válaszolt igennel, míg a többi országban mintegy 90 százalék ez az arány.

A diákok egyébként a nyári nyelvi táborokat, a magántanárok által adott órákat és a külföldi nyelvtanfolyamokat értékelték a leghasznosabbnak, az iskolai nyelvórák viszont szinte minden országban a rangsor hátsó részére kerültek. Ezeket az órákat legkevésbé a magyar (19%), leginkább pedig a román (44%) diákok tartják hasznosnak.

A diákok szinte mindenhol a nyaralás, utazás során látják leginkább hasznát a nyelvtudásnak, mintegy 90%-uk már használta az angolt ilyen helyzetben. Második helyen jellemzően a sorozatok, filmek és a zenehallgatás áll; harmadik helyen pedig az internet, közösségi média és chatalkalmazások: itthon a diákok 73%-a használja az angolt ezeken a felületeken, de a többi országban is kétharmad feletti az arány.

A diákok tehát szívesen néznek angol nyelvű Youtube-csatornákat, követnek Instagramon külföldieket, és online információt sem csak hazai forrásból szereznek. Utolsó helyen, az utcán, külföldiekkel való kommunikáció áll, vagyis legkevésbé a turistákkal szoktak szóba elegyedni a fiatalok.

Ami érdekesség, hogy míg Magyarországon a megkérdezettek több mint fele már használta itthon, külföldiekkel kommunikálva az angolt, addig a többi országban ez az arány alacsonyabb.