Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Mintha drónnal emelkednénk a város fölé, az épületek – háromdimenziós modellként – a kiválasztott korszaknak megfelelő állapotukban bújnak ki a földből. Az utcákba berepülve a házak, paloták homlokzata előtt a lakók neve és foglalkozása lebeg a virtuális térben, hogy egyetlen kattintásra megismerkedhessünk velük és azokkal, akikkel egykor kapcsolatban álltak. Az animáció egy hat éve dédelgetett, nagyszabású vállalkozást, a Velence Időgépet népszerűsíti.
A karosszékben átélhető tér- és időutazás egyik célja a szórakoztatás – ahogy a fejlesztők fogalmaznak: a historikus facebookozás –, a fő csapásirány azonban egy példátlan méretű, egészen új kutatási módszereket és irányokat kijelölő adatbázis létrehozása. Mindehhez sziszifuszi háttérmunkára van szükség, amelynek nagyságrendjét érzékelteti, hogy az eddig digitalizált – és hamarosan nyilvánosságra hozni tervezett – több mint kétmillió dokumentum a feldolgozandó anyagnak mindössze egy százaléka.
Az ily módon – a jövőben folyamatosan, egyre több városra fókuszáló – feldolgozott, adatbázisokba szervezett és az interneten elérhetővé tett adathalmaz több szempontból is új távlatokat nyithat a kutatásban. A hétköznapi életre vonatkozó tömeges források alapján jóval pontosabb képet lehet majd a múltról alkotni, ami sokkal hitelesebbé teheti a történelem folyamatának rekonstruálását.
A nagy ívű elképzelések megvalósítása – vagyis hogy a múltban a Google Earthhöz hasonló, interaktív térképeken, különféle idősíkok között ugrálva lehessen navigálni – még kezdetleges fázisban van.
Bár Velence mellett több város (Amszterdam, Párizs, Drezda, Nürnberg, Jeruzsálem és Nápoly) is komolyan fejleszti az archívumait ebbe az irányba, ám a források „időgépszerű” kutatására pillanatnyilag csak Budapesten van egyelőre lehetőség.
Az Európai Időgép projektről bővebben az e heti HVG-ben olvashat.
HVG
