A történészek eddig úgy hitték, i.sz. 79. augusztus 24-én tört ki a vulkán. Ezt leginkább az ókori feljegyzések alapján gondolták, ifjabb Plinius például részletesen írt a katasztrófáról a római szenátornak és történésznek, Tacitusnak címzett leveleiben. Az egyikben meg is adja a “pontos” dátumot:

Augusztus 24-én déltájban...

Ezekben a levelekben a szerző nagybátyja, idősebb Plinius halálának körülményeit taglalja, aki flottaparancsnok volt a közeli Misenumban, és hajón indult a pompejiek megsegítésére – de már soha nem tért vissza. Plinius leveleit azért is tekintették eddig elsődleges forrásnak, mert bennük a szerző szemtanúként hivatkozik magára.

Egy munkás irkafirkája

Egy most felfedezett felirat szerint viszont a katasztrófát két hónappal későbbre, októberre kell datálni. A feliratot az új ásatások során találták, és igazából nem több, mint egy kis faszénfirka, amit valószínűleg egy a házat felújító munkás kanyarított a falra. A mai naptárunk szerint a felirat dátuma: október 17.

Mivel a faszén kényes és könnyen lepereg, nem maradt volna a falon sokáig. Így elég valószínű, hogy a kitörés 79. októberében történt

áll a régészcsoport közleményében.

Ennél pontosabb ötletük is van, mégpedig október 24.

Az augusztusinál későbbi időpont elmélete egyébként nem új, mivel a romok között őszi gyümölcsök maradványait és fűtéshez használt parázstartókat, szénserpenyőket is találtak. A régészcsoport szerint a faszénfelirat ezt az elméletet erősíti.

De akkor ifjabb Plinius hazudott?

A kérdés megválaszolásához tudni kell, hogy a leveleket a katasztrófa után 20 évvel írta, és az eredetijük elveszett. A szövegek fordításokban és átiratokban maradtak meg – ezekben pedig többféle dátum szerepel augusztustól novemberig. És ezek közül eddig az augusztusit fogadták el a legvalószínűbbnek.

A szakértők úgy gondolják, hogy a sokféle dátumot eredményező félreértéseket az okozhatta, hogy a régi római és a modern naptár eltér egymástól.

(BBC)