Veronai aréna – Opera gyertyafényben
Verona Settegiorni
Esténként 22 ezer operakedvelőnek kínál különleges élményt a rózsaszín veronai márványból épült, kétezer éves aréna, amely 24 méteres magasságával a római Colosseum és a capuai amfiteátrum után a harmadik legnagyobb Itáliában. Giovanni Zenatello tenorista ötlete volt, hogy 1913-ban a nagy statisztériát igénylő Aidával ott ünnepeljék Verdi születésének 100. évfordulóját. Az énekeslegendák közül Beniamino Gigli és Maria Callas is elkápráztatta a publikumot, újabban a könnyűzene is teret kapott, popsztárok is fellépnek. Belépéskor mindenki kap egy gyertyát, az opera-előadások így gyertyafényben kezdődnek. Az akusztikát 2011 óta elektronikus hangerősítő rendszer finomítja. Az idén az elmaradhatatlan Aida mellett a Nabucco, a Carmen és a Turandot is színre kerül, és fellép együttesével az olasz Roberto Bolle táncművész, valamint Andrea Bocelli is.
Berlini Waldbühne – Guruló Kövek
Waldbühne / Berlin
A grandiózus erdei színpad az 1936-os olimpiára épült. A sportjátékok alatt bokszmeccseket és tornaviadalokat rendeztek benne, de az élményeket fokozta Händel Herakles című operájának előadása, később pedig Gluck Orfeuszát és Wagnertől a Rienzit is színre vitték. Ott rendezték meg először a Berlinale filmfesztivált, majd 1960-tól színvonalas rockkoncerteket is tartottak. A Rolling Stones 1965-ös fellépése mégsem a zene, hanem a közönség „produkciója” miatt maradt emlékezetes. A nézősereg kevesellte a mindössze 25 perces előadást, és a végén megrohamozta a színpadot; törtek-zúztak és több órán át csatáztak a vízágyukat bevető rendőrökkel. A színpad 2003-ban sátortetőt kapott, imponáló a nézőtér látványa három szintjének 30 méterével. Állandó vendég a Berlini Filharmonikusok és a fiatal izraeli és arab zenészekből álló West-Eastern Divan zenekar.
Bregenzi Tószínpad – Természet adta kulissza
AFP / Felix Kastle
Már az 1946-os indulásnál két úszó bárkára épült a Boden-tó festői hátterét kínáló Seebühne, a világ legnagyobb tószínpada. Az egyiken a Bécsi Szimfonikusok, a másikon egy Mozart-opera és a koreografált Kis éji zene díszletei kaptak helyet. A szabadtéri tribün ma 7 ezres, de 1980 óta a hozzáépített fedett, közel 1800 férőhelyes koncertteremben egy további opera előadására is lehetőség nyílt. Az idén nyáron Bizet Carmenje, Berthold Goldschmidt Beatrice Cenci című, ritkán játszott kortárs operája, valamint Astor Piazzolla slágerdarabja, a María de Buenos Aires várja ott a közönséget. A két hónapos fesztivál nézőszáma általában a 250 ezret is meghaladja.
Margitszigeti Szabadtéri – Jubileumi nyolcvan
A Nemzeti Színház művészei avatták fel 1938 júniusában a főváros új színházát, Shakespeare Szentivánéji álom című darabjával. A háború alatt majdnem végig zárva volt, 1944 nyarán pedig lebombázták. Az 1949-es újranyitás után egy évvel ott vezényelte búcsúestjét a pesti Operától távozó Otto Klemperer vezető karmester. A színpad az Operaház nyári játszóhelye lett, minden szezonban előadták a János vitézt, de gyakran volt látható az Aida, a Carmen és a Faust is. Az 1960-as években külföldi énekesek is felléptek, Jevgenyij Nyesztyerenko 1974-ben aratott óriási sikert Boito Mefistofeléjében. Később rockoratóriumok és rockoperák is színre kerültek, az idén pedig elindították az ország első kulturális livestream sorozatát, így sokan a főváros több pontján felállított kivetítőkön keresztül követhetik a programokat.
Athéni Herodeon – Meredek sorok
Giorgos Georgiou
Herodes Atticus athéni arisztokrata finanszírozta a megépítését 160 és 174 között; amikor Pausanias, a nagy utazó nem sokkal később megpillantotta az új antik színházat, a zenei versenyeket szolgáló odeonok legszebbikének nevezte. A helybéliek csak Herodeonnak hívják, a második világháború idején Maria Kalogeropoulos, a későbbi isteni Callas is fellépett benne. A színházat többször lerombolták és újjáépítették, most 4680 néző foglalhat helyet az amfiteátrumi nézőtér 35 rendkívül meredek sorában.
