Az ENSZ-hez fordult a Riporterek Határok Nélkül, hogy felhívja a figyelmet azokra a visszaélésekre, amelyeket egyes kormányok követnek el a koronavírus-járványra hivatkozva.

A szervezet április 12-én kelt levelében arra szólított fel két jelentéstevőt, Dainius Pūrast, az ENSZ egészségügyi különbiztosát és David Kaye-t, a szólás- és véleményszabadság előmozdításával és védelmével foglalkozó biztost, hogy ítéljék el azokat a kormányokat, amelyek a világjárványra hivtakozva megsértették a véleménynyilvánítás szabadságát.

A levélben idézik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikkét, miszerint mindenkinek joga van a vélemény- szabadsághoz és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja az ahhoz való jogot, hogy véleménye miatt ne kelljen zaklatást elszenvednie.

Az Riporterek Határok Nélkül egyébként egy aloldalon gyűjtötte össze a Covid-19 világjárvány újságírásra gyakorolt ​​következményeit, itt dokumentálták, hogy egyes államok hogyan cenzúrázták a híreket vagy milyen dezinformációs kampányokat folytattak. A szervezet összesen 38 ország gyakorlatát sorolja fel, de számba veszik újságírókkal szembei fellépését és erőszakot is.

A levélben idézik Brazíliát és az Amerikai Egyesült Államokat, ahol az elnökök nyílt verbális támadásokat intéztek az újságírók ellen. Szintén kitérnek Algériára, Jordániára és Zimbabwére, ahol újságírókat tartóztattak le, illetve

megemlítik Magyarország nevét, ahol a szervezet szerint "információs rendőrállam" működik.

Magyarországot olyan nemzetekkel is együtt említik, mint Kambodzsa, ahol a miniszterelnök a saját hatalmának megszilárdítására használta fel a járványt, vagy Kína, ahonnan hamis adatokat közöltek a koronavírussal kapcsolatban, illetve Törökország és Szaúd-Arábia, ahol még mindig börtönben ül több újságíró is. (A levélben még nem szerepel, de kedden Irán kitiltotta a Reuters hírügynökséget az országból.)

A Riporterek Határok Nélkül nem csak azt kéri az ENSZ jelentéstevőitől, hogy figyelmeztessék a kormányokat, de szorgalmazzák azt is, hogy az országok érdemben tegyenek is valamit a helyzet megváltozásáért.

A levélben emlékeztetnek, hogy az EBESZ médiaszabadsággal foglalkozó képviselője, Harlem Désir és az Emberi Jogok Inter-Amerikai Bizottságának emberi jogi ügyekkel és sajtószabadsággal foglalkozó szakembere, Edison Lanza már március 19-én közleményt adott ki a Covid-19-járványról, hogy a valóságos információk fontosságát hangsúlyozza, illetve az újságírók munkájának védelmére és a dezinformáció elleni küzdelemre szólítottak fel. Szintén megjegyzik, hogy Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi fõbiztosa április 9-én aggodalmát fejezte ki néhány ország által a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására hozott intézkedések miatt, különös tekintettel a kritika cenzúrázására a dezinformáció elleni küzdelem alapján.