Az Oscar-díjas zeneszerző egy római kórházban hunyt el, miután szerencsétlenül esett – írja a La Repubblica. Temetését szűk körben tartják.

Ennio Morricone 1928. november 10-én született, kétszeres Oscar-, Grammy- és kétszeres Golden Globe-díjas olasz zeneszerző volt. A filmzene egyik legismertebb és egyik legnagyobb hatású alakja. Több mint 550 filmhez írt kísérőzenét, ezek közül legismertebbek a különféle westernfilmekhez írt zenéi.

Először 1964-ben Sergio Leone kérte fel Egy maréknyi dollárért című alkotásához, hogy néhány betétdalnak készítse el a hangszerelését. Tehetségére hamar felfigyeltek, mert olyan hagyományostól eltérő hangszereket alkalmazott, mint amilyen a harmonika, a harang vagy az elektromos gitár. Sorra kapta a megbízásokat, bár pályája kezdetén elsősorban westernfilm-zeneszerzőként jegyezték meg nevét (egyik leghíresebb filmzenéjét az 1968-as Leone-rendezéshez, a Volt egyszer egy Vadnyugat című filmklasszikushoz készítette), számos más műfajban is maradandót alkotott a vígjátéktól a romantikus filmeken át a horrorokig.

Ismertebb filmzenéi: Egy maréknyi dollárért, Pár dollárral többért, A Jó, a Rossz és a Csúf, Volt egyszer egy Vadnyugat, A profi, Volt egyszer egy Amerika, Polip, A misszió, Aki legyőzte Al Caponét, Az óceánjáró zongorista legendája, A lator. De ő írta Koltai Lajos Sorstalanaságához is a zenét.

Morricone általában már a forgatások megkezdése előtt megírja a filmek zenéit, mint a hvg.hu-nak korábban mondta, „a vizuális inspirációt szolgálja, ha a rendező előre megkomponált motívumokból válogathat, amelyek segítik őt a zene kifejező erejének megértésében”.

Akik eddig vele dolgoztak, azt állítják, hogy precizitása már szinte matematikai pontosságú, öntudatos, lelkiismeretes művész, és a keverőszobában ugyanúgy otthon van, mint a karmesteri porondon.

Morricone a komponálás mellett 90 évesen is járta a világot, és saját műveit élőben vezényelte. Magyarországon 2018-ban és 2019-ben is járt.

Ennio Morricone: Aggódva figyelem a visszarendeződést, ami felé Európa tart

A világ szellemi elbutulása, a médiából áradó igénytelenség, ízléstelenség és ostobaság ellen szót kell emelni. Féltem Európát, féltem a civilizációs értékeket - nyilatkozta Ennio Morricone a HVG-nek 2019 januárjában. A most elhunyt világhírű zeneszerzővel akkor készült portréinterjút közöljük most újra változtatás nélkül.

„Amíg a színházak, koncerttermek, sportarénák közönsége kíváncsi a zenémre, addig nem mondok le saját műveim vezényléséről. Akkor sem, ha manapság, a fizikai állapotom miatt, nagy erőfeszítést igényel a színpadi munka. A programot mindig művészi és érzelmi kritériumok alapján alakítom ki. Mondhatni, konszenzusban a közönséggel, amely leginkább az ismert és népszerű filmzenéimre fogékony. Tiszteletben tartom ezt az igényt, de emellett persze mindig beleviszek valami újdonságot a koncertjeimbe, olyan műveket is bemutatok, amelyeken éppen dolgozom” – mondta korábban a mester a hvg.hu-nak.

Hogy meddig? „Az én koromban már azt kell mondanom, hogy fogalmam sincs, mit hoz az élet. Nem tudok olvasni a jövőben. Ha rajtam múlik, addig veszem kezembe a karmesteri pálcát, ameddig élek” – mondta.