A budai Várban, a mai Táncsics utca 21-23. szám alatti ház mellett négy-öt méter mélyen van eltemetve az a zsinagóga, amely Mátyás király uralkodása idején épült, feltehetően 1461-ben, Mendel Jakab, a későbbi zsidó prefektus telkén. Az épület 1686-ban, Buda visszafoglalásakor kigyulladt és beomlott.
A zsinagógára évszázadokkal később, Zolnay László régész talált rá 1964-ben. A maradványok azonosítását akkor Scheiber Sándor nyelvész, egyetemi tanár, az Országos rabbiképző Zsidó egyetem igazgatója végezte el. Már akkor teljesen fel akarták tárni a romokat, a projektet pedig Amerikából támogatták volna, ám az Állami Egyházügyi Hivatal nem akarta elfogadni az amerikai segítséget, és nem engedélyezte a munkálatokat. Ezért Zolnay László és munkatársa, Budai Aurél építészmérnök, műemléki tervező szakszerűen visszatemette a romokat, és betonfödémet helyeztek rá, hogy megvédjék.
A november eleji betekintés során ezt a födémet megemelték, hogy felmérhessék az oszlopok, falak állapotát. A vizsgálat után visszazárták a romokat, és az elvégzett felmérések alapján elkezdődik majd a feltárás megtervezése.
A hosszú távú cél az állagmegóváson és a feltárson túl a zsinagóga látogathatóságának megoldása – nyilatkozta az MTI-nek Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke. Kirschner kitért arra is, hogy a zsinagóga az I. kerület tulajdonában lévő telken, illetve részben egy szintén önkormányzati tulajdonú, műemlékvédelem alatt álló épület alatt van. Jogilag tehát az I. kerületi önkormányzat a tulajdonosa, a feltárás szakmai részéért pedig a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) felel.
A rekonstrukció régi vágya több civil szervezetnek is, akik az Ássuk ki! – Civilek a Mátyás-kori Nagyzsinagóga feltárásáért mozgalomba tömörülve több évtizede küzdenek az épület feltárásáért, és rendezvényeikkel próbálják felhívni a figyelmet a páratlan építészeti és vallástörténeti emlékre. Facebook-oldalukon legutóbb azt írták, hogy az érdemi munka, tehát az ásatás jó esetben 2021 tavaszán kezdődhet majd meg.
Az egyik legnagyobb lehetett Európában
Az 1461-ben épült kéthajós csarnoktemplom boltozatát 5 középpillér tartotta, alapterülete 26-szor 11 méter volt, belmagassága 3 méter. A zsinagóga az akkori Európa legnagyobb zsidó templomai közé tartozott, építői nagy valószínűség szerint Mátyás király udvarában dolgozó mesterek voltak. A zsinagóga 1526-ig változatlan formában volt használatban.
Az 1541 után újonnan Budára betelepült zsidó lakosság a zsinagógát megrongált állapotban, beszakadt boltozattal találta. Az újjáépítéskor a teret nem boltozták vissza, hanem vízszintes fafödémmel fedték le. Buda 1686-os visszafoglalásakor az épület azonban leégett, a födém bedőlt, és mindent maga alá temetett. Később a megszűnt zsidónegyed házaiba keresztények költöztek, akik a területet feltöltötték, a romokat az elhunytakkal együtt betemették.
A zsinagóga padlószintje 5 méterrel van mélyebben a jelenlegi terepszintnél, a falak és középpillérek pedig 4-4,5 méter magasságban állnak a padlószint fölött. Az északi fal a középkori városfallal volt azonos, és lényegében megegyezik a Bástyasétány felőli kerítésfal vonalával. A zsinagóga déli fala az ott levő 18. századi épület homlokzati falával azonos – olvasható a kiadványban.
