A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Bay City Rollers a hatvanas évek második felében alakult Skóciában. A nevet a dobos Derek Longmuir úgy választotta, hogy dartsnyíllal az Egyesült Államok térképén a Michigan állambeli Bay City városát találta el.
A zenekar első énekese Gordon Clark volt, az ő helyére került a zenekarba 1973-ban az akkor 18 éves Les McKeown, és a Bay City Rollers a következő évtől sikert sikerre halmozott. Fanatikus tinirajongók követték a zenekart koncertről koncertre, a brit média a Beatles utáni második legnagyobb együttesnek aposztrofálta. Tény, hogy lemezeik több mint százmillió példányban keltek el.
1975-ben két daluk, a Bye Bye Baby és a Give a Little Love vezette a brit kislemezlistát, egy évvel később a Saturday Night az amerikai lista élére került. Stúdiólemezeik közül az első kettő, a Rollin' (1974) és a Once Upon a Star (1975) a brit albumlista élén landolt.
Az Edinburgh-i születésű, de ír szülőktől származó Les McKeown 1976-ban szülővárosában halálos közlekedési balesetet okozott autójával, de a bíróság csak gondatlan vezetést állapított meg nála, száz font büntetésre ítélték és egy évre elvették a jogosítványát.
A Bay City Rollersből 1978-ban lépett ki. Előbb Egotrip néven alakított együttest, majd 1979-ben szólólemezt adott ki All Washed Up címmel. Egykori társai egy ideig másik énekessel Rollers néven folytatták, majd 2015-ben újra összeálltak McKeownnal, és ismét teltházas fellépések következtek. Az egymásra találásból egy karácsonyi lemez is született.
Halálhíréről értesülve mások mellett Jacqui Smith volt brit belügyminiszter, Andy Scott, a Sweet gitárosa, és két sztárénekes, Kim Wilde és Midge Ure is tisztelettel adózott emlékének a Twitteren.
