A magyar alkotás 23 művel verseng az Arany Pálmáért.
Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szerdai esti díszbemutatón Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét a 74. cannes-i filmfesztivál közönsége – írta az MTI. A cannes-i Fesztiválpalota 2300 férőhelyes Lumiere nagytermében telt ház előtt mutatták be a hivatalos versenyprogram magyar alkotását, amely 23 művel verseng az Arany Pálmáért.
A cannes-i fesztivál hagyományainak megfelelően a világpremier előtt A feleségem története alkotói fotósok sorfala előtt vonultak fel a vörös szőnyegen, ahol Pierre Lescure, a fesztivál elnöke és Thierry Frémaux művészeti igazgató köszöntötte őket. A teremben a már helyüket elfoglaló nézők állva köszöntötték Enyedi Ildikót és filmje külföldi színészeit, többek között a holland Gijs Nabert, a francia Louis Garrelt, az olasz Sergio Rubinit és a svájci Luna Wedlert, valamint a magyar stábot. A film francia női főszereplője, Léa Seydoux azonban nem tudott részt venni a díszbemutatón, miután a közelmúltban koronavírussal diagnosztizálták. Bár tünetmentes, a második negatív tesztjéig karanténban van Párizsban.
A feszült figyelemben zajló vetítés végén a nézők több mint öt percig állva, tapsolva köszöntötték az alkotókat, akik szintén felállva hálálták meg a meleg fogadtatást.
Enyedi Ildikó könnyeivel küszködve, meghatottan mondott köszönetet a színészeknek és mindazoknak, akik a filmben dolgoztak, valamint a fesztiválnak, amely meghívta az alkotást. „Nagyon köszönöm, hogy itt lehetek önökkel együtt, a film legelső vetítésén” – mondta franciául a rendezőnő. „Nagyon-nagyon meg akartunk csinálni ezt a filmet, a teljes szívünket beleraktuk. És most útjára indul” – tette hozzá.
Enyedi Ildikó pályafutásában meghatározó szerepe van a cannes-i fesztiválnak, ahol legelső filmje, Az én XX. századom – amelyet az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban mutattak be – 1989-ben elnyerte a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát. A versenyprogramba viszont most először kapott meghívást a magyar rendezőnő. Az Arany Pálma-díj kiosztása és a záróünnepség szombaton lesz Cannes-ban.
A féltékenység és a szerelmi kétkedés természetrajzát bemutató, csaknem háromórás, nagyszabású, kosztümös, angol nyelvű film Füst Milán több mint húsz nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra jelölt A feleségem története című regényének adaptációja. A Budapesten, Fóton, Hamburgban és Máltán forgatott alkotásban Störr kapitányt Gijs Naber holland színész alakítja, feleségét, Lizzyt pedig Léa Seydoux francia színésznő. A többi szerepben Louis Garrel, Josef Hader, Ulrich Matthes, Udo Samel, Jasmine Trinca és Luna Wedler, a magyar színészek közül pedig Funtek Sándor, Rujder Vivien és Hajduk Károly látható.
A magyar Inforg-M&M Film – Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Muhi András –, a német Komplizen Film (Jonas Dornbach), az olasz Palosanto Film (Flaminio Zadra) és a francia Pyramide Productions (Stéphane Parthenay) koprodukciójában készült alkotás forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX supervisor Klingl Béla, a zeneszerző Balázs Ádám.
A feleségem története gyártását a Nemzeti Filmintézet 1,15 milliárd forinttal támogatta, az alkotás a német–francia Arte, az olasz RAI, az RTL Klub, az Eurimages és a Kreatív Európa Média közreműködésével készült. A feleségem története a tervek szerint ősszel kerül a magyar mozikba, a Mozinet forgalmazásában.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
