Magyar patrióták találták ki a homoszexualitást
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Waszlavik László Józsefként született Miskolcon 1951. december 16-án. Az életrajzai szerint „Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett hagyományőrző, népdal-, sztyeppiszimbolika- és Csontváry Kosztka Tivadar-kutató, rockzenész”, de a nagyközönség leginkább az olyan – a ká-európai népzenét és a dadaista groteszket keverő – örökzöld slágereiről ismeri, mint például a Hier ist mein auto című dal:
Waszlavik a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium matematika tagozatára járt, majd ukrán nyelvterületen, Lvovban végezte el a műszaki egyetemet, ahol számítástechnikát (hardveres) tanult. Később orosz–francia műszaki fordítóként és tolmácsként dolgozott. Autodidakta módon tanult meg harmonikázni, de járt zeneiskolába is klarinét szakra.
1979-ben a A. E. Bizottság együttes alapítója és első vezetője volt, de koncepcionális viták során szembekerült Wahorn Andrással, ezért hamarosan kitették a zenekarból. 1980-ban a Beatricével, valamint párhuzamosan a Vágtázó Halottkémekkel lépett fel.
Bár sokan a nagygenerációs underground tagjai közé sorolják, ő azt mondja, soha nem ismerte azt a világot, bár kapcsolata volt velük: "mindannyian ellenzékiek voltunk, de soha nem tartoztam közéjük. Más vágyaink voltak, más tetteket akartunk véghez vinni".
Az 1980-as évek második felében már leginkább, mint „Kelet-Európai Rock Sámán” koncertezett itthon és Nyugat-Európában. Több zenei fesztivált is szervezett, amelyek célja a hagyományápolók, és az azt számos műfajban feldolgozók közös szerepeltetése volt.
Egy Beatrice-koncerten így énekelte az Írtam a bátyámnak egy dalt című számot, aminek sikere miatt fel is vette az Ullmann Mónika művésznevet:
Később is sokat koncertezett, mint mondta, „én mindenhol zenélek, evezőstúrákon, disznótorokon, bárhol. Most is kaptam például egy harmonikát erdélyiektől, akik megkértek, hogy itt a kocsmában játsszak nekik néhány felvidéki nótát. Gyerekkoromtól kezdve ez volt az én zeném, minden más csak másodlagos lehetett. Anélkül estem át a nagygenerációs időszakokon, hogy az különösebben megérintett volna.”
Politikai szerepéről a hvg.hu-nak adott 2015-ös interjújában azt mondta: „Az én életemben volt egy időszak, mikor viszonylag közelebb merészkedtem a politikához: mivel én mindig is a népnemzeti irányvonalat képviseltem, sokat dolgoztam a Csurkáéknak. Azonban, amikor arra került volna a sor, hogy közvetlen egzisztenciális kapcsolatba kerüljek a politikai vezetéssel, felálltam. Volt, aki ezt meg tudta tenni, és voltak – például Nagy Feróék –, akik nem.”
Ugyanakkor többször fellépett a 2006-os Kossuth téri kormányellenes tüntetéseken, amely alkalomra külön dalt is írt „Forradalom szele járja Budapestet” címmel, amely azonban „Kossuth tér induló” néven vált közismertté.
„Nekem a szabadság régi, ‘48-as fogalma tetszik, amely arra jogosít, hogy a saját kultúránkat élhessük, az emberiség sokszínűségében kiosztott szerepünket végre megélhessük” – vallja.
2017-től magyar és sztyeppi szimbolikával foglalkozik, orosz és angol tudományos cikkei jelennek meg az Academia.edu-n szkíta, hun és ótürk műtárgyak, eredet- és teremtésmondák értelmezéséről, amik a magyar csillagmítoszi iskola eredményein alapulnak. E mellett a Csontváry-életművet tanulmányozza.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
