Ferenc pápa a szentté avatási misét követő beszédében kijelentette: miközben "a világban nő az egymás közötti távolság, erősödik a feszültség és háborúk pusztítanak, az új szentek ösztönözzenek megoldást elsősorban azok szívében és elméjében, akik nagy felelősségű pozíciót töltenek be, és főszerepet nem háborúban, hanem békében kell vállalniuk".

Az egyházfő a pandémia két és fél éve után első alkalommal tartott szentté avatást. A Szent Péter téren zajlott ünnepi misén vatikáni adatok szerint 45 ezren vettek részt közöttük az új szentek országainak és városainak küldöttségei.

Ferenc pápa tíz új szentet avatott, akit korábban már boldoggá nyilvánítottak: öt olasz, három francia, egy holland és egy indiai van közöttük. Az olaszok, köztük két pap és három szerzetesnő, mindannyian más és más szerzetesrendet alapítottak.

Szentté avatták a szegények védelmezőjeként ismert, 1901-ben pappá szentelt Charles de Foucauld-t, illetve többek között a 18. században az indiai Travancore maharadzsájának udvarában tisztként szolgált, majd hite miatt halálra kínzott Devasahayam Pillait.

Homíliájában Ferenc pápa úgy fogalmazott: "a szentség nem személyes hősi tett, nem áldozathozatal díjazásért cserében (..), a szentséget a mindennapi életben, az utca porában kell keresnünk és magunkhoz ölelnünk". Hozzátette, hogy az életszentség része az is, amikor ki tudunk lépni a kizárólag önmagunkkal törődésből, és időnket arra fordítjuk, akinek szüksége van rá. "Az életszentség nem hirtelen hősies tettekből, hanem mindennapi szeretetből áll" - mondta a pápa.

Egyházi adatok szerint 1588-tól már több, mint ezerhétszáz új szentet avattak, a legtöbbet Ferenc pápa, aki az utóbbi kilenc évben több, mint kilencszáz új szentet avatott, túllépve Szent II. János Pál pápát is, akinek nevéhez 482 szent avatása fűződik.