Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Oroszország nemcsak fizikailag támadja Ukrajnát, hanem a kultúránkat és az emlékezetünket is megpróbálja elpusztítani” – írja a Guardianben megjelent véleménycikkében Olekszandr Tkacsenko, Ukrajna kulturális minisztere. A háború kulturális vonatkozásainak szentelt eszmefuttatásában a politikus emlékeztet arra, hogy az oroszok a megszállt területeken felszámolták az ukrán könyvtárakat, megsemmisítették az ukrán múzeumokat, és lényegében eltörölték az „Ukrajna” szót. Mindezt adatokkal is alá tudja támasztani: mint írja, a pusztításról több mint 800 esetet jegyzett fel az ukrán kulturális minisztérium.
Tkacsenko nem hagy kétséget a felől, hogy „ez a háború civilizációs harc a kultúráért és a történelemért”, és hangsúlyozza azt is, hogy a Kreml arra használja az orosz kultúrát, hogy igazolja a háborút.
Ezek után pedig az orosz kultúra bojkottálására szólítja fel a világot addig, amíg véget nem ér a háború. „Nem arról van szó, hogy eltöröljük Csajkovszkijt, hanem arról, hogy szüneteltetjük a műveinek az előadásait, amíg Oroszország fel nem hagy a véres inváziójával” – magyarázza a bojkott mögötti logikát. Szerinte ugyanis az orosz kultúra bojkottjára is szükség lesz a politikai és gazdasági szankciók mellett ahhoz, hogy legyőzzék Oroszország totalitárius terveit.
Az orosz kulturális bojkott lényegében a háború kitörése óta vita tárgya. Ukrajnában jelenleg nem játszanak orosz zenét, nem állítanak színpadra orosz darabokat. A karácsonyi szezon ugyanakkor azt jelenti, hogy a világ sok színpadán – többek között a magyar Operaházban – műsorra tűzik a Diótörőt, Csajkovszkij mesebalettjét.
A Londoni Királyi Balett szóvivője a Guardiannek azt mondta, az, hogy egy olyan történelmi művet, mint a Diótörő előadnak, ráadásul nemzetközi táncosok közreműködésével, azt az üzenetet közvetíti, hogy Csajkovszkij – aki maga is ukrán származású – és művei az egész emberiséghez szólnak, ez pedig szemben áll a Kreml nacionalista kultúrafelfogásával. A szóvivő hangsúlyozta azt is, hogy a társulat továbbra sem dolgozik együtt olyan orosz kulturális intézményekkel vagy személyiségekkel, amelyeknek és akiknek egyértelmű kapcsolataik vannak a Kremllel és Putyinnal.
Még több Kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
