A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Öt éve hozta létre Kiss Tibi (Quimby) és Vastag Gábor (A Kutya Vacsorája) az Aranyakkord nevű formációt, amihez nemsokkal később csatlakozott állandó vendégként az ütőhangszeres, Gábor Andor „UFO” is.
Évekkel ezelőtt határozták el, hogy elkészítik a sajátos (a Quimby-stílust idéző) hangvételű, az eredetinél gyorsabb tempójú Himnusz-parafázist. Állítólag egy amerikai koncertjükön kérte tőlük valaki, hogy adják elő a Hazám, hazámat. Ezt próba nélkül akkor nem merték bevállalni, de felmerült bennük, hogy színpadra kellene vinniük valami igazán „hazait“.
„Egyszer csak leültem egy bárszékre a gitárommal a régi próbatermünkben, elkezdtem játszani, és szinte azonnal kigurult a dal. Ráénekeltem a Himnusz szövegét, ami szintén magától értetődőnek tűnt, és ott helyben elhatároztuk, hogy ezt visszük el magunkkal Amerikába – mesélte a Szeretlek Magyarország portálnak Kiss Tibi.
A Himnusz után szabadon című dalba az eredeti mű első versszaka mellett a negyedik első felét, illetve az ötödik második felét emelték át, a frontember szerint ugyanis ezek a szövegrészek illenek egy popdal keretei közé.
Idén, a Himnusz 200 éves évfordulójának alkalmából jelent meg végleges formájában – gospelkórussal, – melynek végén Kiss Tibi édesapja, Kiss Kálmán is elszavalt egy epilógust, amit ő maga írt a dalhoz.
Tudták, hogy ezzel a feldolgozással elég ingoványos területre tévednek. 1999-ben egy Himnusz-átdolgozás robbantotta ki például a rendszerváltás utáni korszak első parlamenti popbotrányát is, amikor a Kisgazda Pártot az Anima Sound System botránkoztatta meg, nemzetgyalázást emlegetve. 2021-ben pedig, az akkor még az ellenzékkel szimpatizáló Dopeman -- a dallamot nem, csupán Kölcsey sorait felhasználó – dalával kellett a bíróságnak foglalkozni, miután többen feljelentették a Bazmeg című szerzeményt nemzetgyalázása miatt, de végül megszüntették a nyomozást. Tavaly márciusban pedig egy Nemzeti dal-feldolgozást kritizáltak sokan, amikor többek közt Nagy Feró, Pataky Attila, Varga Miklós adta elő Petőfi versének eredetileg Tolcsvay László által írt megzenésítését, de az a zeneszerzőnek sem tetszett, mondván, az „én általam ‘73-ban megzenésített Petőfi-versben nem volt „yeah”, hiszen MAGYARUL írta. Szomorú vagyok.”
„Nagyon érdekes, hogy a születésekor ez egy színtiszta, egyszerű, spontán örömből kigurult dalocska volt, és csak utána kezdtünk el mi is azon gondolkodni az enyhén megbetegített felnőtt agyunkkal, lehet-e ilyet egyáltalán… Ebből is látszik, hogy mindenbe beleivódott manapság a politika, és utólag annak is elveszi az ártatlanságát, ami egyáltalán nem lenne erre hivatott” – mondta ezzel kapcsolatban most Kiss Tibi.
Vastag Gábor hozzátette: szerinte a zenekaruk verziója olyan feldolgozása a Himnusznak, amelyet ünnepnapokon kívül is rendszeresen lehet hallgatni, ellentétben az eredeti művel, amire ez nem kifejezetten jellemző. „Ha belegondolunk, az eredeti Himnusszal ezt gyakorlatilag soha nem tesszük meg, pedig megérdemelné. A mi verziónk erre talán alkalmasabb: akár egy sima hétköznapon, mondjuk munkába menet is ugyanannyira érvényes” – magyarázta.
Még több Kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
