Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Popzenei fronton a leginkább várt Müpa-koncert minden bizonnyal Elvis Costello (képünkön) fellépése lesz szeptember 30-án, akit közel tíz év múltán láthatunk újra a Müpában. A 2014-es szólókoncertje után most állandó zenészpartnerével, Steve Nieve-vel érkezik. (Legutóbbi lemezéről itt írtunk.)
Érdemes feljegyezni a filmzenéivel világhírnevet szerzett olasz zongorista, Ludovico Einaudi koncertdátumát is (november 14.), aki a stíluskategóriák felett álló fellépésével újra megpróbálja lenyűgözni a magyar közönséget. A klasszikus zenétől az avantgárdon át a popos, világzenés hatásokig terjedő összetevőkből egyedit alkotó művész rengeteg izgalmas munkát jegyez legutóbbi, 2017-es látogatása óta.
A harmadik legnagyobb ágyú talán a programban Cory Henry, aki november 16-án tér vissza a Müpába, ráadásul legutóbbi koncertjéhez képest jóval bővebb zenekari felállással. Róla tudható, hogy párját ritkítja Hammond B3 orgonajátéka, improvizációs készsége, de zeneszerzőként, producerként és multiinstrumentalistaként is jeles alkotó, továbbá a Snarky Puppy tagjaként pedig Grammy-díjjal is büszkélkedhet.
Érdemes még kiemelni a programból a dán gitáros Jakob Bro és az amerikai szaxofonos Joe Lovano koncertjét is, akik egy Magyarországon eddig még soha nem hallott felállással csigázzák fel a jazzrajongókat.
A Müpa a 2023/24-es évad zeneszerzőjének Orbán Györgyöt választotta. A nemzetközileg elismert és sikeres erdélyi zeneszerző több darabját láthatják az érdeklődők az évadban. Például Feledi János a Missa Duodecima és a Teremtett világ ritmusaira koreografálta új darabját, mindenszentek napján pedig az „év komolyzenei műve” kategóriában Artisjus-díjat nyert Requiemje csendül fel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában.
Két izgalmas premierre készül az évad együttesének választott Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán és csapata előbb Eredics Benjamin a Bartók Tavaszon debütált zeneművére, A koppányi aga testamentumát feldolgozó Végvárak, vitézekre készített koreográfiáját mutatja be, majd a forradalmár költő Petőfi Sándor éltét viszik tánclépésben színpadra.
A 2023/24-es évad őszi-téli hónapjaiban fellép a világ egyik legrégebbi zenei intézménye, az Accademia di Santa Cecilia zenekara, amely ezúttal Liszt és Respighi Róma ihlette műveivel készül. Az izlandi zseni, Víkingur Ólafsson Bach Goldberg-variációival, a több mint ötvenéves múltra visszatekintő legendás vokális szextett, a King’s Singers legújabb, Ligeti György Nonszensz madrigáljait feldolgozó lemezével, az NDR Elbphilharmonie pedig Mahler V. szimfóniájával és Csajkovszkij legnépszerűbb, D-dúr hegedűversenyével készül. A zenekart ráadásul egy világklasszis karmester, Alan Gilbert dirigálja, az est szólistája pedig korunk egyik legünnepeltebb hegedűművésze, Joshua Bell lesz.
A karácsonyhoz kapcsolódó repertoár legszebb dalaival hangol az adventre a legendás Wiener Sängerknaben – akik a bécsi fiúkórus mellett működő gimnázium tanulóiból alakult Chorus Juventussal közösen érkeznek – és a Cantemus Kóruscsalád szívet melengető koncertje. Az ünnep hangjait szólaltatja meg napjaink egyik legsikeresebb fiatal orgonaművésze, Mészáros Zsolt Máté is, a Szegedi Bartók Béla Női Karral közös estjén, Fassang László a száz esztendeje született Ligeti György tételeit Bach és Frescobaldi zenéjével társítja. A német orgonista, Sebastian Heindl pedig a némafilm történetének klasszikusához, Friedrich Wilhelm Murnau Nosferatu című alkotásához rögtönöz kísérőzenét.
A 2023/24-es évadra is visszatérnek a kiemelkedő népszerűségnek örvendő tánc- és újcirkusz-produkciók, így ismét a színpadon lesznek a Győri Balett, a Badora Dance Company és a Pécsi Balett sikerdarabjai, valamint a Recirquel látványos cirque danse előadása is.
A programbemutató tájékoztatón a 18 éve megnyílt intézmény fenntarthatósági startégiáját is bemutatták: a hazai kulturális intézmények közül elsőként készítettek ilyet. A dokumentum szól a fenntarthatóság legfontosabb területeiről, kitér a környezeti, gazdasági kérdésekre és a kulturális fenntarthatóságra egyaránt.
