Több mint 74 ezer diák írta meg hétfőn a magyarérettségit, amivel megkezdődött a tavaszi érettségi szezon. (Múlt pénteken már a nemzetiségi nyelv és irodalom teszteket megírták a diákok, de ez nem érintett tömegesen végzősöket.) Összesen 111 ezren adnak számot tudásukról az elkövetkezendő napokban.

Idén még túl nagy változás nincs a vizsgákon, hacsak az nem, hogy eddig az emelt szintű érettségiket a megyei kormányhivatalok szervezték, most viszont már az ispánok vezette vármegyei kormányhivatalok. A középszintű vizsgákat továbbra is automatikusan az iskolák szervezik. Bár lesz néhány olyan diák, aki már a 2020-as Nemzeti alaptantervhez igazított érettségi követelmények szerint vizsgázik: egészen pontosan ez azokra vonatkozik, akik ugyan 2020-ban kezdték a középiskolát, de előrehozott érettségit tesznek le valamely tárgyból. Ez magyarból nem jellemző, inkább az idegen nyelv, az informatika, a földrajz lehet érintett.

Nehéz vagy könnyű? Nincs értelme így értékelni

A magyar érettségi eredményei hagyományosan jóval jobbak szoktak lenni, mint a többi tárgyé, tavaly a 65%-ot is meghaladta, és az utóbbi öt év átlaga is e körül forgott. A nagyobb tantárgyak közül csak az angol szokott picit ennél is jobb lenni, a történelem, és főleg a matematika átlageredménye jóval elmarad minden évben ettől az értéktől.

Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy kijelenthessük előre: idén is hasonló eredmény várható.

Túry Gergely

Nem ez az egyetlen adat, ami azt mutatja, hogy nem sok értelme van annak, hogy nehéznek vagy éppen könnyűnek tartsuk az idei év vizsgafeladatait. Az érettségi teszteket összeállító szakemberek a feladatlapokat be szokták mérni, azaz megíratják néhány csoporttal, és addig-addig alakítgatják, amíg a tesztek be nem tudják tölteni a funkciójukat: minden maturáló diák tudását – a leggyengébb szakiskola végzősétől a legelitebb gimnázium 12.-es zsenijéig – lemérje.

Akkor jó egy teszt, ha az azt megíró diákok mintegy kétharmada valahol 50 százalék körüli teljesít (a megfelelő szórással), vannak néhányan, akik ettől jóval gyengébben, és vannak olyanok, akik akár 90 százalék fölött. Nem szeretnénk nagyon a keddi mumustárgyat, a matematikát előrevetíteni, de megjegyezzük, akkor jó egy teszt, ha annak a teljesítménygörbéje Gauss-görbét mutat. Az utóbbi években minden esztendőben ki is rajzolódik ez a bizonyos harang alakú kép e tekintetben, igaz, magyar esetében kicsit jobbra tolódva, azaz az átlag nem 50 hanem 60 százalék fölött van.

Borok és biciklik

A magyar teszt két részből állt most is, mint minden évben. Az első rész (amivel maximum 40 pontot lehet szerezni) leginkább arra kíváncsi, hogy mennyire értik az olvasott szöveget a vizsgázók.

Ez a szövegrész tehát szinte mindegy, hogy miről szól. Tavaly egy szótár előszavának kicsit tudományosabb nyelvezetű szövege alapján kellett kérdéseket megválaszolniuk a diákoknak, idén a Pécsi Tudományegyetem egyik munkatársának borokról szóló ismeretterjesztő szövegévek találkoztak a diákok.

Ez a feladatrész akkor lehet probléma esetleg egy végzősnek, ha esetleg túl tudományos, sok szakkifejezést tartalmazó, a diákok érdeklődésétől távol álló szöveget választanak a kérdéssor összeállítói. Ez azonban nem szokott előfordulni. Idén is kifejezetten diákbarátnak nevezete a szöveget az Eduline által megkérdezett szaktanár, aki a kérdéseket is könnyen megválaszolhatónak tartja.

Túry Gergely

Az első résznél van mindig egy gyakorlati szövegalkotás feladat is. Most egy biciklis kampány vagy egy levélírás közül választhattak a diákok. A megkérdezett pedagógus szerint a kampány kifejezetten jó téma a diákok számára, hiszen legtöbbjüket érdekelheti a téma, a feladat pedig egyáltalán nem szokatlan. A választható levélírás viszont egy kicsit talán már bonyolultabb, mert ehhez a feladatmegoldáshoz nincsenek tipikus formai követelmények, de összességében nem okozhat problémát egy végzősnek.

A teszt első részére tehát – a korábbi évekhez hasonlóan – nem lehetett panasza a diákoknak.

Bejött Petőfi

A másik (60 pontot érő) tesztrész tartalmazza a műelemzéseket, itt választhattak a diákok: vagy Lázár Ervin A kovács című novelláját elemzik, vagy Petőfi Sándor Csokonai című versét vetik össze Tóth Árpád azonos témájú költeményével.

Minden évben nagyban mennek hónapokig a találgatások, hogy milyen témák kerülhetnek elő az érettségin. Az mindig felmerül, hogy a kerek évfordulós szerzők biztosan benne lesznek a tételekben, de ez általában nem jön be. Most viszont igen, Petőfi 200 éves születésnapján megjelent feladatok között a lánglelkű költőnk (a magyar költők popsztárja). Ha valaki komolyan vette ezt az előrejelzést, és „rágyúrt Petőfire”, az tehát akár jól is járhatott.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint mindkét feladat kényelmes választás lehetett a diákoknak. Lázár Ervin egy olyan modern szerző, aki nem először tűnik fel az érettségiben, az idei vizsgában szereplő novellája pedig része a Csillagmajor című kötetének, amit az általános iskolákban tanítnak is, tehát az egyébként meseszerű, népmesei elemekben bővelkedő novella akár még ismerős is lehet a vizsgázók számára.

Túry Gergely

A magyarérettségi nem hivatalos megoldásait az Eduline-on már meg lehet tekinteni, a hivatalos megoldásokat kedd reggel teszi közzé az Oktatási Hivatal.

A most érettségizők egyébként az egyik utolsó csapat, akik a régi, eddig ismert magyarérettségi szerint vizsgáznak, hiszen a jövőre vizsgázókra már új szabályok vonatkoznak majd. Az új – tehát a legtöbb diákra csak jövőre vonatkozó, többek közt több lexikális ismeretet feltételező, és a felvételi pontszámításban is új elemeket hozó – új, 2024-től bevezetendő követelményekről itt írtunk.

Nemrég kipróbáltuk a mai idők sztárját, a ChatGPT-t is, hogy érettségizzen le – a tavalyi teszt kérdéseit adtuk fel a mesterséges intelligenciának. Mind magyar nyelvből, mind matematikából simán hozta a négyes érdemjegyet.

A középszintű teszten 80 százalék fölötti eredményt elérők kapnak ötöst, a bukás elkerüléséhez legalább 25 százalékot kell elérni.

Kedden a matematika írásbelivel folytatódik az érettségi szezon. Ez hagyományosan a "mumustárgy", ettől félnek a legtöbben. Hogy miért, arról többek között itt írtunk.