Online folytatja tovább a tevékenységét a bécsi lap, és reméli, hogy nyomtatott formában hamarosan havonta jelentkezhet. A megszűnésének oka egy nemrég hozott törvény, amely jelentősen csökkentette a print változat nyereségességét.
Az áprilisban hozott jogszabály megszüntette a vállalatoknak és a kormánynak azt a kötelezettségét, hogy közleményeiket a Wiener Zeitungban pénzért tegyék közzé. Az osztrák kormány tulajdonában lévő napilapnak ezzel megszűnt a hivatalos közlöny jellege.
A kiadónak ez 18 millió eurós jövedelemkiesést okozott, és arra kényszerült, hogy 63 dolgozóját kirúgja, aminek keretében az amúgy független szerkesztőség létszáma 55-ről 20-ra csökkent.
A lapot először 1703. augusztusában jelentették meg, és az első számban közölték: a hírekről tárgyilagosan számolnak be „ékesszóló és költői kommentár nélkül”. De a Wiener Zeitungnak jutott például az a megtiszteltetés, hogy 1768-ban egy koncert kapcsán beszámoljon „egy különlegesen tehetséges” 12 éves gyermekről. Az illetőt Wolfgang Amadeus Mozartnak hívták.
A pénteken megjelent utolsó lapszámban a szerkesztőség a kormányt bírálta a megszűnéssel, hozzátéve, hogy „viharos időket él a minőségi újságírás”. „Egyre több platformon a komoly tartalmakat felváltják az álhírek, a cicás videók és az összeesküvés-elméletek” – tette hozzá.
A lap példányszáma napi 20 ezerre csökkent, de a hétvégén megduplázódott. Néhány utolsó interjúját Arnold Schwarzenegger osztrák származású amerikai színésszel, illetve Franz Vranitzky és Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárokkal készítette.
A több mint három évszázados története során a lapot egyszer zárták be 1939-ben, miután Ausztriát bekebelezte a hitleri Németország. De a Wiener Zeitung 1945-ben újra indulhatott, miután Ausztriát a szövetséges hatalmak vonták az ellenőrzésük alá.
A Wiener Zeitung napilap megszűnése után az alsó-szászországi Hildesheimer Allgemeine Zeitung tekinthető a legrégibbnek, a német napilap először 1705-ben jelent meg nyomtatva.
