Csikos Sándort választották Nemzet Színészének

Csikos Sándort választották Nemzet Színészének – írja a Facebookon a Nemzeti Színház.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Magyar Köztársasági érdemrend lovagkeresztje címmel kitüntetett, Kazinczy-díjas Csikos Karcagon született 1941-ben.

A gyerek- és fiatalkorát nagyon bonyolult évtizedeknek élte meg, amikor „nehéz volt az identitásunkat megtartani” – idézte fel egy interjúban. Az apja kisgazda képviselő volt, aki aztán nem volt hajlandó átlépni a kommunista pártba. Az 1956-os forradalom leverése után Csikos Sándor röplapokat készített a guminyomdájával. „Többször kihallgattak, de az apám elleni bosszú is benne volt abban, hogy kirúgtak a karcagi gimnáziumból” – mondta. Végül a debreceni Fazekas Gimnáziumba került, de mint mondta, ezzel a háttérrel nagyon kellett vigyáznia. Később a káderlapja ellenére felvették a főiskolára.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola után 1965-1969 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1962-1972-ig az Irodalmi Színpad tagja, 1972-től a Debreceni Csokonai Színház, 1974-1975 között a győri Kisfaludy Színház művésze, majd 1975-1984 között pályafutását ismét a Csokonai Színháznál folytatja. Ezt követően a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatához szegődik, melynek 1990 -1993 között igazgatója. 1993 óta újra a Csokonai Színház társulatának tagja.

A gyerek- és fiatalkorát nagyon bonyolult évtizedeknek élte meg, amikor „nehéz volt az identitásunkat megtartani” – idézte fel egy interjúban. Az apja kisgazda képviselő volt, aki aztán nem volt hajlandó átlépni a kommunista pártba. Az 1956-os forradalom leverése után Csikos Sándor röplapokat készített a guminyomdájával. „Többször kihallgattak, de az apám elleni bosszú is benne volt abban, hogy kirúgtak a karcagi gimnáziumból” – mondta. Végül a debreceni Fazekas Gimnáziumba került, de mint mondta, ezzel a háttérrel nagyon kellett vigyáznia. Később a káderlapja ellenére felvették a főiskolára.

A színpadon volt Anyegin és Marat, Lucifer és Kerekes Ferkó. Játszott a Hamletben, a Sirályban, Az ember tragédiájában. „Fontos, hogy az ember többféle arcát is meg tudja mutatni, ne csak azt, amit leginkább megszoktak tőle” – mondta a szerepeiről.

A színpadi szerepek mellett tanítással is foglalkozott, a Debreceni Színjátszó Stúdió és az Ady Endre Gimnázium beszédtanára volt, és műértelmezést is tanított, a növendékei között volt többek között Tenki Réka, Waskovics Andrea, Szarvas József és Keresztes Tamás. „Jó érzés, hogy ők valamit kaptak tőlem. Segítettem abban, hogy ki tudják fejezni magukat” – mondta a pedagógusi munkájáról.

Csikos Sándor azt mondta, különösen a pályája elején rengeteg kétsége volt magával szemben. „Az önreflexió sokat segített, mert aki el van telve magától, az első buktatónál összezuhan. Amikor valamit jól csináltam, és sikerem volt, örültem; ha megbuktam, elkezdtem keresni, elemezni, mit rontottam el. Tudtam, hogy a kudarcból többet lehet tanulni, mert a siker kényelmessé teszi az ember. Ha tapsolnak, könnyen el lehet hinni, hogy legközelebb is ilyen lesz. Nem, nem ilyen lesz.”

2021-ben, a nyolcvanadik születésnapja apropóján jelent meg vele egy életinterjú-kötet Csikos Sándor kulisszák nélkül címmel Kornya István tollából.

A magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése, a nemzeti irodalom tolmácsolása és a magyar nyelv ápolása terén nyújtott kimagasló tevékenységért kaphatja meg a Nemzet Színésze címet az a művész, akit a cím viselői maguk közé választanak.

A címet egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és ha közülük valaki elhalálozik, a cím többi birtokosa dönti el, ki kerülhet a megüresedett helyre. Csikos Sándort a január 9-én elhunyt Benedek Miklós helyére választották.