Korhatár-megjelölés nélkül sugárzott egy, a magyar szabályozás szerint tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott kategóriába tartozó filmet a Film Café, és emiatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a médiaszolgáltató székhelye szerint illetékes cseh társhatósághoz fordult: a cseh RRTV felszólítására és az NMHH Médiatanácsának jelzésére a médiaszolgáltató megváltoztatta a film sugárzási idejét.

Az érintett műsor az emberevő cápákról szóló A nagy fehér című film volt, amely miatt egy néző tett bejelentést. A hatósági vizsgálat alapján a korhatárjelölés nélkül műsorra tűzött filmet a magyar szabályozás szerinti IV. kategóriába (tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott) kellett volna besorolni

a realisztikusan ábrázolt sérülésekre, az erőszakos, sőt helyenként sokkoló jelenetekre, a film egészét átható tartós feszültségre és nyomasztó hangulatra, valamint a trágár nyelvezetre való tekintettel, ebből következően pedig a film sugárzási ideje sem volt megfelelő.

A Film Café végül arról tájékoztatta a magyar hatóságot, hogy a filmet kizárólag 21 óra és reggel 5 óra között vetíti a jövőben.

Az NMHH arról is beszámolt, hogy a hatóság egy másik film, a Viasat3-on sugárzott Rampage – Tombolás című film miatt a holland CVDM-hez fordult, szintén a film sugárzási időpontja miatt. A műsorszámot ugyan a Nemzeti Filmiroda besorolásával megegyezően, tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott jelzéssel, de nem az ennek a korhatári kategóriának megfelelő időpontban sugározta a médiaszolgáltató. A magyar hatóság ezért tájékoztatta a holland társhatóságot a vélelmezett jogsértésről, és felkérte a szükséges intézkedések megtételére – ismertette az NMHH.

Vizsgálták a termékmegjelenítéseket is

Az NMHH 2012. január óta kíséri figyelemmel a médiaszolgáltatások termékmegjelenítési gyakorlatát. 2023-ban a két országos kereskedelmi televízió, az RTL és a TV2, valamint a közszolgálati Duna TV megoldásait térképezte fel.

A hatósági vizsgálat megállapította, hogy a közszolgálati adón nagyjából ugyanannyi termékmegjelenítést (11 354) sugároztak, mint a kereskedelmi csatornákon (az RTL-hez 12 630, a TV2-höz pedig 10 510 reklám kötődött). A kereskedelmi csatornák 2023-ban gyakrabban éltek ezzel az eszközzel, mint 2022-ben: az RTL-nél 3,8 százalékos, a TV2-nél pedig 32,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető, tehát a két televíziónál összesen 15,3 százalékkal nőtt a termékmegjelenítés volumene, ugyanakkor még így sem érte el a pandémiát megelőző években tapasztalható mértéket. A médiaszolgáltatók tavaly 6670-féle terméket jelenítettek meg műsoraikban, legtöbbször a Toyota hirdetésével találkozhattak a nézők. Az autómárka több műsorszámban támogatóként is megjelent.

A közleményben kitértek arra is, hogy a tavalyi évben megduplázódott a virtuális reklámok száma: 2023-ban 1661 virtuális reklámot regisztrált a hatóság, ami több mint kétszerese az előző évinek. A virtuális reklám a termékmegjelenítés egyik leginkább megjegyezhető, ugyanakkor talán legzavaróbb formája, hiszen egy olyan új inger jelenik meg a képernyőn, amely elfoglalja az élményt hordozó vizuális felület jó részét.

A saját készítésű napi sorozatok legnagyobb nyertesei egyértelműen a sörmárkák voltak:

míg az összes termékmegjelenítés mindössze 2,7 százaléka mutatott be sörmárkát, addig a sorozatokban előforduló fizetett hirdetések 70,3 százaléka reklámozta ezt az italfajtát.

Éves szinten összesen 944 alkalommal tűnt fel sörmárka a vizsgált csatornákon, és ezek 90,7 százaléka kötődött valamilyen napi sorozathoz.