2025. február 3–9. között rendezik meg 44. Magyar Filmszemlét – jelentette be hétfőn a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Budapest Film az esemény sajtótájékoztatóján. Ezzel 13 évnyi szünet után tér vissza Budapestre a rendezvény – az utolsó, „fapados” filmszemlét még 2012-ben tartották, a következő évben pedig finanszírozási gondok miatt megszakadt a magyar filmmustra története.
Az egy héten át tartó filmünnepnek a 102 éves Corvin Mozi fog otthont adni, amelyet erre az időre valódi filmvárossá alakítanak át: a szervezők azt ígérik, hogy a látogatókat különféle berendezett filmdíszletek fogadják majd a moziban.
A Filmszemle deklarált célja, hogy bemutassa „a magyar filmkészítők munkáinak legteljesebb körét, szolgálva ezzel a magyar filmművészet fejlődését, az alkotók egymás közti és a nézőkkel való személyes kapcsolatainak fejlesztését.”
Liszka Tamás, a Budapest Film vezérigazgatója szerint „nagyon fontos, hogy a filmek alkotói és a filmek közönsége, nézői egyszerre, egy térben, egy időben együtt legyenek és reflektáljanak egymásra.”
A diskurzus fontosságát hangsúlyozta Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, a Filmszemle igazgatója is: „Ahhoz, hogy a párbeszéd meginduljon, az árkokat, amennyire lehet, mindenképp be kell temetnünk. Alkalom és helyszín kell, hogy a filmes szakmai közélet ismét feléledjen – ehhez egy sikeres filmszemlére van szükségünk.”
Liszka Tamás hangsúlyozta Budapest Főváros Önkormányzatának szerepét a Filmszemle újraindulásában: „Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, Budapest pedig egy mozifővárosnak tekinti magát. A főváros pénze is benne van abban, hogy ez a szemle el tud indulni.”
Muhi András kiemelte, hogy a magyar filmek teljes horizontját szeretnék láthatóvá tenni. 2023. január 1-től, tehát az elmúlt két évben készült filmalkotások jelentkezhetnek a programba 8 kategóriában:
- játékfilm,
- hosszú dokumentumfilm (70 perc felett)
- 70 perc alatti dokumentumfilm,
- 70 perc feletti animáció,
- 70 perc alatti animáció,
- kisjátékfilm,
- kísérleti film,
- tévésorozatok.
„Ami újdonság a korábbi évekhez képest, hogy az animációt beemeljük a Filmszemle programjába, továbbá ilyen nyitás részünkről a tévésorozat kategória is” – tette hozzá.
A nevezéseket december 7-ig lehet elküldeni a Filmszemle honlapján. A beküldött filmeket előzsűrik fogják megszűrni: nagyjából 20-22 játékfilm, 25-30 kisfilm, 15-20 kísérleti film és körülbelül 30 dokumentumfilm kerülhet be a programba.
A fent említett 8 szekción kívül lesz még két versenyen kívüli kategória is.
Az Információs kategóriába elsősorban azok a filmek kerülnek, amelyeket az előzsűri nem válogatott be a versenybe, de azt gondolja, hogy olyan érdemes alkotások, amelyeknek helyük van a Filmszemlén.
A Panoráma szekcióba pedig olyan nagy költségvetésű történelmi filmeket várnak, amelyeknek az alkotói úgy gondolják, hogy nem a nagyjátékfilmes versenykategóriában szeretnének szerepelni – utaltak ezzel egyértelműen az utóbbi évek közpénzmilliárdokból készült filmjeire.
„Szeretnénk, ha minden magyar film, ami az elmúlt két évben készült, az megjelenne itt. És éppen ezért nyitottuk a Panoráma szekciót, mert azt gondoljuk, hogy ha egy pár milliós film és egy milliárdos film egy kategóriában utazik, akkor az nem biztos, hogy a zsűrizés szempontjából könnyű dolgot jelent” – közölte a döntés okát Meskó Zsolt író, rendező.
Az egyes szekciók zsűrije kapcsán elhangzott, hogy azok szakmailag elfogadott és megkérdőjelezhetetlen tagokból fognak állni. A nagyjátékfilm kategóriában két döntőbizottság is lesz, egy ötfős szakmai zsűri, valamint egy ökumenikus zsűri, amelyben jótékonysági, társadalmi szervezetek és a magyarországi egyházak képviselői kapnak helyet – további részleteket a zsűri névsorával decemberben osztanak meg.
A 44. Magyar Filmszemlén nemcsak filmeket vetítenek majd, hanem az azokat követő beszélgetésekre is nagy hangsúlyt helyeznek. Ezen felül lesznek még szakmai programok és fórumbeszélgetések is.
Pataki Ági producer elmondta, hogy egyszerre szeretnék megmozgatni a filmszakmát, és bevonni a szélesebb közönséget is: „Nagyon barátságos jegyárak lesznek, pont azért, hogy a pénz ne szűrje meg a közönséget, és hogy ne csak egy filmet tudjon valaki megnézni, hanem akár több filmet is megengedhessen magának.”
„Az a szándékunk, hogy ne csak filmszakmai, hanem társadalmi aspektusai is legyenek ennek a rendezvénynek: hogy az a gyűlölködés, amit a saját szakmánkban és az országunkban is látunk, egy picit enyhüljön. A film egy jó ürügy arra, hogy beszélgessünk egymással, beszélgessünk a világról” – összegezte Csutak Tamás executive producer, a Filmszemlét szervező Szemletanács tagja.
