Bár ma már a magyar határtól három kilométerre fekvő vajdasági Palicson él, Topolyán (Backa Topola) született, szülei pedagógusok. Első hangszerét, egy citerát tízévesen anyjától kapta, a hegedűt hatodikos korában vette a kezébe. Az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen (Mali Idos).

A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva, kölcsönkért hegedűvel indult el Budapestre, ahol a Dresch Quartett tagja lett; azóta ingázik a magyar főváros és Palics között.

Zenéjében fellelhető a kelet-közép-európai népzene, a dzsessz, a klasszikus zene, a rock és a blues hatása, eredeti módon ötvözi a folk, a dzsessz, a cigányzene és a zsidó klezmer muzsika elemeit.

Saját bevallása szerint mindenféle zenét hallgat, számára nem a műfajok a fontosak, hanem a zene. Szeret sokat gyakorolni, bár nem rutinszerűen iskolázik: fölveszi a hangszert és muzsikál.

Lajkó Félix sok neves együttessel és egyéniséggel dolgozott, játékával világszerte elbűvölte közönségét, az Egyesült Államoktól Németországon át Japánig egyaránt fellépett, az itthoni fesztiválok rendszeres részvevője.

Ő komponálta az 1998-as szarajevói kulturális fesztivál himnuszát, 2000-ben ő nyitotta meg a monacói Grimaldi Fórum kulturális és konferencia központot, s zenét írt a Velencei Biennále Új Atlantisz felé című projektjéhez.

2001-ben zenekarával vendége volt Pina Bausch világhírű német tánckoreográfus wuppertali fesztiváljának, fellépett a World Music Expón (Womex) is.

Szülőföldjén, a Vajdaságban 2009-ben turnézott először. Sokféle formációban játszott: tagja volt a Szabados György által alapított MaKUZ-nak (Magyar Királyi Udvari Zenekar), fellépett Varnus Xavér orgonaművésszel, Balázs János zongoraművésszel több alkalommal is improvizációs duóvá állt össze, szimfonikus-improvizatív koncertet adott a Budafoki Dohnányi Zenekarral. Többször találkozott a hangverseny-pódiumon a román Alexander Balanescu hegedűvirtuózzal és a szerb Boban Markovic rézfúvós zenekarával is. A vezénylés ugyanakkor nem foglalkoztatja, az érdekli, ahogy Haydn vagy Johann Strauss vezették együttesüket: hangszerrel a kezükben.

lajkó félix

A38

Első lemezét harminc éve adta ki. 2009-ben jelent meg Brasnyó Antal brácsás társaságában készített különleges albuma, A bokorból, amelynek anyagát a Palics környéki erdőben vették fel. A két zenész két évvel később kilenc Makovecz Imre által tervezett épületben koncertezett, a turné anyaga CD-n is megjelent.

A szuggesztív előadásmódjáról ismert virtuóz nemzetközileg is ismert és elismert. Mező című albuma (2013), amelyen csak citerán játszott, a World Music Charts Europe (WMCE) világzenei toplista élén állt – hasonlóra előtte csak másfél évtizeddel korábban volt példa, akkor Sebestyén Márta egy felvétele került ilyen rangos helyre.

2014-ben két lemeze is megjelent: a Végtelen című szimfonikus lemezét a Budafoki Dohnányi Zenekarral készítette, míg a másikat Lajkó Félix – Balázs János Jelszó címmel adta ki.

Most jöttem… című folklemeze 2016-ban a World Music Charts Europe harmadik helyére került. Legutóbbi albuma 2020-ban jelent meg – az öttagú új zenekarával felvett, Lajkó Félix and Band: Start című lemeze, amelyen hegedűn játszik, a régió több világzenei listáján is előkelő helyen szerepelt.

Ő volt Mundruczó Kornél 2008-ban bemutatott, Delta című filmjének zeneszerzője, s egyben főszereplője is, miután a rendező Bertók Lajos színművész halála után őt kérte fel erre. A Duna-deltában játszódó alkotás elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját, s a legjobb filmzenének járó díját is. 2012-ben ő írta annak a dokumentumfilmnek a zenéjét, amelyet Szerbia az Oscar-díjra nevezett.

A filmes munkái mellett a színház számára is dolgozik, komponál balettelőadáshoz, többek közt Bozsik Yvette koreográfiájához. Ő írta a Győri Balett előadásában színre került GisL című balett zenéjét (2021). Jancsó Miklós Játssz Félix, játssz! címmel forgatott róla kisfilmet. A zenész 40. születésnapja alkalmából koncertsorozatot tett Európa-szerte.

Lajkó Félix 1993-ban – a Dresch Quartettel – megkapta a Magyar Rádió eMeRTon díját, 1999-ben a Magyar Művészetért díjjal, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével tüntették ki. 2000-ben Szabadka díszpolgára lett, 2014-ben a vajdasági magyar zenei kultúra nagyköveteként a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) aranyplakettjét vehette át, a következő évben megkapta a szerbiai Avantgárd Hagyománya-díjat, valamint a legrangosabb délvidéki művészeti elismerést, a Vajdasági Magyar Művészeti Díjat. 2016-ban Liszt Ferenc-díjban részesült.

2020-ban a lengyel Volosival közösen készült lemezével –- amely hónapokon át szerepelt dobogós helyen a WMCE-listán, s amelyet az év legjobb tíz lemeze közé választott a legrangosabb világzenei szaklap, a brit Songlines – elnyerte a lengyel Fonogram-díjat, valamint a Fonogram – Magyar Zenei Díjat. 2024-ben érdemes művész lett.