Május 8-án kezdődik a 61. Velencei Biennálé, a világ egyik legrangosabb kulturális és művészeti fesztiválja. A résztvevők listáján az ukrajnai invázió kezdete, azaz 2022 óta először ismét szerepel Oroszország is, amely ellen huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását.
Az Európai Unió húsz országa, valamint Norvégia és Ukrajna külügy- és kulturális miniszterei írták alá azt a levelet, amely felszólítja a biennálé vezetőségét, hogy gondolja újra Oroszország részvételét, amelyet az aláírók „a jelenlegi körülmények között elfogadhatatlannak tartanak”.
A nyilatkozatot a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősítette. Buttafuoco válaszában azt hangoztatta, hogy a biennálé százharminc éves története az autonómiáról szól, főleg egy olyan rendkívüli városban mint Velence, ahol a „bezárkózás és a cenzúra soha nem lépte át a biennálé kapuit”. A szervezet vezetője szerint Velencéhez hasonlóan a biennálé továbbra is „a párbeszéd, a nyitottság és a művészi szabadság helye”, amely ösztönzi a népek és kultúrák közötti kapcsolatokat, és reméli, hogy a konfliktusok és a szenvedés véget érnek.
Oroszország 2022 februárja óta nem használja a biennálé területén található pavilonját, miután az ukrajnai háború kezdetén Kirill Szavcsenkov és Alexandra Szuhareva orosz művészek, valamint Raimundas Malasauskas litván kurátor visszaadta a pavilon kulcsait.
A Velencei Biennálé döntését Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke és Marija Gabriel kulturális és kreatív ágazatokért felelős biztos közös nyilatkozatban ítélte el. Hangsúlyozták, hogy készen állnak további lépésekre, többek között akár a Biennálé Alapítvány finanszírozásának felfüggesztésére vagy leállítására is.
https://amu.hvg.hu/2026/03/08/kritikus-hangok-kiserik-oroszorszag-visszatereset-a-velencei-biennalera/
