Hetvenkilenc éves korában meghalt Sebő Ferenc – tudatta a Sebő Együttes a közösségi oldalán egy József Attila-idézettel.
A Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, népzenekutató Sebő a táncházmozgalom egyik elindítója volt, a halálhíréről egyelőre nem közöltek több információt.
Sebő Ferenc klasszikus zenei tanulmányait a székesfehérvári zeneiskolában kezdte. 1970-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1970 és 1972 között a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalatánál, 1971 és 1973 között az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjánál dolgozott tervező építészként. 1989-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi ágazatának zenetudományi szakán is diplomát szerzett.
Énekesként és zeneszerzőként 1969-ben mutatkozott be az Egyetemi Színpadon. 1971-től 1973-ig a 25. Színház zeneszerzője és előadója volt.
Szerepelt Jancsó Miklós Még kér a nép és Zolnay Pál Fotográfia című filmjeiben. Rádió- és televíziószereplések mellett 1973 és 1980 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla Amatőr Táncegyüttes zenei vezetője is volt. Bekapcsolódott a népzenekutatásba is, a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadója lett.
Sebő Ferenc 2017-ben
MTI / Balogh Zoltán
Ebben az időszakban vett részt a Kassák Klubban is. Megszerettette a fiatalokkal az erdélyi magyar táncokat, énekeket, Timár Sándorral együtt a magyar táncházmozgalom meghatározó alakja lett.
A Magyar Televízió Zenei Osztályán népzenei szerkesztőként, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán népzeneoktatóként dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársaként végzett tudományos kutatói munkát.
1996 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, később az általa alapított Hagyományok Házának szakmai igazgatója.
Munkásságát számos módon elismerték, egyebek mellett 2012-ben megkapta a Kossuth-díjat, 2014-ben a Nemzet Művésze díjat.
Korábbi interjúnkban többek között arról beszélt, hogy milyen volt együtt dolgozni Weöres Sándorral és Nagy Lászlóval, akiknek annak idején megzenésítették a verseit; milyen emlékei fűződtek a táncházmozgalom hőskorához, hogyan kezdte el őket figyelni a hatalom; és hogy miért fogalmazott úgy, hogy azt érzi, „rohanunk a barbár világba”:
https://hvg.hu/kultura/20131230_Rohanunk_a_barbar_vilagba__interju_Seb
