Megnéztük, mire ment el a pénz.
A szombati szlovákiai helyhatósági választás előtt felerősödnek az olyan hangok, amelyek a határmenti ipolysági premontrei kolostor felújításával kapcsolatban átláthatatlan támogatásokról írnak. Jogos a figyelem, hiszen az épületet a negyven ingatlant birtokló, egykori kekva, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA) vásárolta meg, és kezdte meg a felújítását, amely első látásra valóban elég bonyolult struktúrában zajlik.
A minisztériumok most egymás között tologatják a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány bizarr portfólióját, amely puccos hotelekből, romokból, kastélyokból, egykori banképületből, szellemházakból áll. Cikkünk arra is keresi a választ, mit lehet kezdeni ezzel a vagyonnal.
Mivel lapunk tárta fel a KEOMA ingatlanállományát, kíváncsiak voltunk arra, mi az igazság ebben az esetben: beszéltünk az ipolysági polgármesterrel, Zachar Pállal, valamint Orosz Örs szlovákiai politikussal, valamint kikértük az általa vezetett Sine Metu Egyesülettől az összes dokumentumot.
Korrupcióra nem leltünk, viszont egy rendkívül értékes épületet és biztató projektet láttunk.
Bár a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány által összevásárolt negyven ingatlan megszerzését és a rájuk költött rengeteg pénz szabályosságát meg kell vizsgálni az Építési és Beruházási Minisztériumnak, mely a gazdájává vált a kekvák megszűnése után, ez a projekt is mutatja, hogy bűn lenne a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket is. A portfólióban legalább 8–10 olyan ingatlan van, amelynek műemléki és turisztikai értékei vannak, illetve a helyi magyarság szempontjából fontos lenne nemcsak a megmentése, hanem a fejlesztése és a felújítás folytatása is. Úgy tudjuk, a kulturális tárca ebben együttműködik Vitézy Dávid minisztériumával.
A kolostor a tatárjárás után épült, amelynek jó pár köve elő is került a feltárások során, de az épület mai tömegét Mátyás király alatt kapta. E falak között alkotta meg Thuróczy János az egyik legfontosabb történeti forrásunkat, a Magyar krónikát (Chronica Hungarorum) a XV. században. Ekkor épült meg a késő gótikus kerengő, amelyet a barokk korban befalaztak, amikor az épületet magtárnak építették át.
Valószínűleg a teljes befalazott kerengő helyreállítható lenne, az épület egyik oldalán mindenesetre a lehullott vakolat alól a teljes ívsor előbukkant, a szürke köveket a mesterjegyek alapján a visegrádi királyi kőfaragóműhely mesterei készítették. A szlovák műemléki hivatal azonban nem engedi kibontani azt a szakaszt sem, mert szerinte a barokk magtár is védendő, de idővel bizonyára győz a józan ész – reménykedik Orosz Örs.
Azt azonban megengedték, hogy a barokk malom jórészt elpusztult belső födémeit ne állítsák helyre, hiszen így alacsony, használhatatlan tereket kaptak volna. Most egy nagy és impozáns belső teret nyertek, amit a helyreállított gerendázat keretez. Nagy fájdalmuk, hogy a középső oszlopot nem engedték eltávolítani, mert egyrészt így fel lehetett volna tárni a kolostor épp alatta lévő kútját, másrészt egy jóval tágasabb, szellősebb terem jöhetett volna létre, amely többféle rendezvényre alkalmas lenne. De így is kiváló kiállítóterem lesz belőle – mondja a polgármester.
A kerengő egyik folyosójából nyíló helyiségek is megmaradtak: a földszinten három középkori boltozatos helyiség, amelyek fölött egy nagy terem helyezkedett el, valószínűleg az apát rezidenciája. A barokk ablakkeretekből és ajtókból arra lehet következtetni, hogy a helyiségek egy részét még a 17–18. században is hivatali vagy lakhatási célra használhatták.
Feltámad a Felvidék leginkább épen megmaradt, mégis alig ismert reneszánsz vára. Orosz Örs szlovákiai magyar politikus feltárt középkori pálos kolostort és őskohót is, de igazi középkori várromra vágyik.
A török alatt sem pusztult el a kolostor, de amikor a 18. század elején a jezsuiták megkapták, inkább a telek másik szélére építették fel az új kolostort, ami a tulajdoni lapon máig kolostorként szerepel. A rend 18. század végi betiltása után a rozsnyói püspökség kapta meg a teljes ingatlant. Áll az átépített jezsuita kolostor is, amely sokáig a szomszédos ipari iskola tanműhelye volt. Mai állapotában elég nagy fantázia kell ahhoz, hogy az ember belelássa a barokk kolostort, de egyszer talán ez is előtűnik, a tervek már megvannak.
De hogyan is kezdődött az egész projekt? A szlovákiai Bazoš apróhirdetési oldalon 2020-ban egy hirdetés jelent meg, amelyben egy „középkori premontrei kolostort” kínáltak eladásra Ipolyságon, méghozzá nagyon baráti, 40 ezer eurós áron. Kiderült, hogy a hirdetés nem vicc. Az eladó Pál Csilla helyi virágboltos volt, aki azért vette meg a beszakadt tetejű ingatlant, ami felkerült a veszélyeztetett szlovákiai műemlékek listájára, hogy ott pályázatok segítségével kulturális-turisztikai központot hozzon létre, de nem sikerült pénzt szereznie, az épület pedig egyre jobban romlott.
Orosz Örs értékmentő, a Sine Metu Egyesület elnöke elhatározta, hogy lecsap az épületre. Le is tett ezer eurót foglalóként. Az épület állagánál is aggasztóbb volt, hogy gyakorlatilag nem lehetett megközelíteni, mert körülötte a rozsnyói püspökség telkei voltak. „Senki nem ad pénzt egy olyan épületre, amelyet – legalábbis hivatalosan – nem lehet megközelíteni sem” – mondta Orosz Örs. Ezért azt a telket 2020 végén 95 ezer euróért megvették az egyháztól. Az adás-vételt saját forrásból állták; azt gondolták, hogy majd apránként, kisebb-nagyobb uniós, magyar és szlovák pályázatokból felújítják az épületet. Ekkor indultak el a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány vásárlásai, amelynek kimondott célja az volt, hogy magyar vonatkozású műemlékeket szerezzen a szomszédos országokban. „Mi magunk ajánlottuk fel nekik, hogy vegyék meg tőlünk az ingatlant, és újítsák fel. Úgy gondoltuk, így sokkal gyorsabban megtörténhet a felújítás és a hasznosítás” – mondja Orosz. Meg is vette tőlük az alapítvány a számunkra bemutatott adásvételi szerződés szerint 99 ezer euróért. A négyezer eurós többlet sem haszon volt, hanem az addig kidolgozott falkutatási és építészettörténeti tanulmány beszerzési ára.
Magát a premontrei kolostort már nem is ők, hanem közvetlenül a KEOMA cége, a Manevi SK vette meg. Az Átlátszó által az Építési és Beruházási Minisztériumtól kikért adatok szerint az ingatlanokért a magyar állam összesen 219 ezer eurót fizetett, mert megvásárolták magánszemélyektől ezeken túl a parkolónak szánt telkeket 61 ezer euróért és 19 ezer euróért Ipolyság önkormányzatától egy telket.
Egy darabig úgy tűnt, hogy a Manevi bevonja Sine Metut a munkába, ők végezhették el 2021 nyarán a régészeti feltárást, a földradaros vizsgálatot és a falkutatást, valamint a gépi és kézi földmunkát, összesen 44 500 euró értékben. Ám miután lett pénz a felújításra – a kormány csaknem 774 millió forintot ítélt meg 2023 decemberében a célra –, a Sine Metu Egyesületet teljesen kiszorították a projektből, egy szlovákul nem beszélő magyarországi projetmenedzsert neveztek ki az élére, a Manevi vezetője pedig még azt is megtiltotta Orosz Örsnek, hogy posztoljon a kolostorról, amelynek megmentése mégiscsak az ő tevékenységének volt köszönhető.
A magyar állam egy Pontibus nevű szervezetet iktatott be a felújítási pénzek elköltésébe. Ám ennek valószínűleg az volt az oka, hogy Szlovákiában nem nézték jó szemmel a magyar állam tulajdonszerzését, ezért a magyar kormány úgy gondolhatta, lecsendesíti a diplomáciai feszültséget, ha a Pest Megye Önkormányzata és a Nyitrai Kerületi Önkormányzat által létrehozott szervezetet is bevonja a projektbe.
Időközben Orosz Örs is ismét közel került a projekthez, méghozzá úgy, hogy a Pontibus felügyelőbizottságában kapott helyet szlovák oldalról. Ez a szervezet írta ki a tendert, amelyet a Pesti Építő Zrt. nyert meg; a cég nettó 445,97 millió forintért vállalta a kivitelezés első szakaszát, amit helyi alvállakozó végtett el.
Megtörtént a magtárként használt rész faszerkezeteinek cseréje és javítása, illetve az erősen dőlő, hasasodó falak „varrása”, azaz az épületet több szinten acélhuzalokkal erősítették meg. Megjavították a boltozatokat is, megtörtént a falak injektálásos szigetelése és a szellőztetőrendszer beépítése, amely gondoskodik az évszázadok óta alulról és felülről is felvizesedő falak kiszárításáról.
Ott van a Pontibus számláján a 328 millió forint, amelyből a beruházást be lehetne fejezni, de a kormányváltás után az összeget befagyasztották, pedig munka lenne bőven. Az egykori kolostor a térség turisztikai központja lehetne: szállással, vendéglővel, sörfőzdével; ez lehetne az evezős túrák kiindulópontja. A magyarlakta Ipolyság számára turisztikailag és a nemzeti identitás erősítése szempontjából is fontos ez a beruházás – mondja Orosz Örs, aki szerint a szlovák félnek is érdeke, hogy egy műemlék megmeneküljön, akárcsak a turizmus fellendülése. Szlovákia és Magyarország is túl kicsi ahhoz, hogy megengedhesse magának, hogy ne kínáljon közös turisztikai desztinációkat – mondja a politikus.
A nők sokkal jobban megértik mások érzéseit, de ennek gyökere nem a biológiában keresendő.
