Megtalálhatták Farkas Helga gyilkosát 26 év után
Egy olasz kisvárosban bukkantak rá arra a férfira, aki több mint két és fél évtizeddel ezelőtt elrabolhatta és vélhetően megölte a fiatal lányt – írta a Magyar Nemzet.
Az elmúlt években különösen népszerűek lettek világszerte az úgynevezett true crime-ok, azaz a valós bűnügyeket bemutató alkotások, legyenek azok dokumentumfilmek, játékfilmek, sorozatok. A népszerűségüknek jót tett az is, hogy a bűnügyeket így-úgy bemutató korábbi, meglehetősen gagyi filmes elemeket felvonultató mozgóképek helyét mára egyértelműen átvették a kifejezetten mívesen, gyönyörű képekkel, izgalmas dramaturgiával elmesélt történetek.
Ezekben a nézőket egyszerre vonzza a rejtély, a lélektani háttér, a nyomozás folyamata és mindemellett az a talán nyugtalanító felismerés is, hogy a történetek nem forgatókönyvírók fantáziájából születtek, hanem valódi emberek életében történtek meg.
Azaz a klasszikus krimik izgalmát kínálják a valóság hitelességével.
Az igazság mániákusai
HBO
Magyar kriminalisztikai legendák a kamera előtt
Az HBO új, magyar gyártású dokumentumsorozata, Az igazság mániákusai ebbe a műfajba kapcsolódik be, méghozzá úgy, hogy nem elsősorban a bűnelkövetők, hanem az őket üldöző nyomozók kerülnek a középpontba. Szajki-Vörös Adél és Szajki Péter sorozatában a történeteket olyan szakemberek mesélik el, akik maguk is részt vettek az egykori nyomozásokban.
A keretét egy nyugdíjas vacsoratársaság adja. A házigazda Tóth Ernő nyugalmazott rendőr alezredes vendégeivel, Kovács Lajos, Kőrösi János, Krispán István és Petőfi Attila ismert, ma már nyugdíjas nyomozókkal („a rendszerváltás előtti rendőrség gyerekei” – jellemzik magukat), illetve Illisz László bűnügyi újságíróval beszélget a pörkölt fölött az egykor általuk felderített, vagy épphogy nem teljesen felderített ügyekről.
A sorozat ezek közül kettő olyat fejt ki bővebben, amelyek a rendszerváltás zavaros időszaka körüli Magyarország közvéleményét igencsak megrázták. Mind a kettő felderítésében van hiányérzete a szakembereknek.
Az igazság mániákusai
HBO
Az ügyek bemutatása során nem maradunk a vacsoraasztalnál: az egykor érintett nyomozók saját emlékeiken, tapasztalataikon és szakmai döntéseiken keresztül idézik fel a múltat úgy, hogy visszamennek a nyomozások főbb helyszíneire, eredeti hangfelvételeket mutatnak az emberrablók telefonjaiból, és megszólaltatnak érintett tanúkat, rendőröket, ügyvédeket is.
Szinte krimiszerűen, mozaikokból összerakva tudhatja meg a néző, hogy mi történt az adott ügyekben, és azt is, hogyan gondolkodtak anno a nyomozók, amikor még nem volt internet, nem voltak digitális adatbázisok, és nem voltak adottak a mai technikai lehetőségek. Amikor még a megfigyelés, az emberismeret, a logikus következtetés és a kitartó munka (valamint az ügyes trükkök) sokszor többet értek minden modern technológiánál.
Farkas Helga eltűnése
Az első epizód középpontjában a 17 éves orosházi Farkas Helga 1991. júniusi eltűnése áll. Az ügyet emberrablásként kezelték, hiszen a lány gazdag vállalkozó apjától komoly váltságdíjat követeltek telefonon (ezeknek az eredeti felvételét is hallhatjuk a filmben). Az eset különösen nagy visszhangot váltott ki akkoriban, hiszen, mint Kovács Lajos, egykor az ORFK Életvédelmi Osztályának, illetve az úgynevezett „döglött ügyek” alosztályának vezetője elmondja, ilyen emberrablásos esettel még nem volt dolga a magyar rendőrségnek. A rendszerváltás utáni Magyarországon egy ilyen bűncselekmény egyszerre jelentett rendőrségi, társadalmi és médiabeli szenzációt.
A műfaji sajátosságokhoz illően szép lassan építkező filmben nagytotálok és a fontos helyszíneket bemutató képek váltakoznak a rendszerváltás idején készült archívokkal, az érintettek interjúfelvételeivel, és nagyon ízlésesen adagolt, csak fel-felvillanó (és a műfajban sokszor megszokottakhoz képest itt egyáltalán nem hatásvadász) akciójelenetekkel. A legemlékezetesebbek talán azok a gyönyörű drónfelvételek, amelyek a viharsarki végtelen pusztát pásztázzak, azt, ahol az emberrablás történt, és ami a lány holttestét vélhetően máig rejti valahol. Az ugyanis soha nem került elő, mint ahogy az emberrablás körülményei és a történtek számos részlete továbbra is megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után.
Izgalmasan mutatja be a film, hogy a Matávtól megkapott telefonhívások felvételeiből, a tanúvallomásokból, a helyszínek bejárásából és egyéb gyanús nyomokból hogyan találtak rá a feltételezett elkövetőkre. És nem hallgatja el azt sem, hogy az ügy teljes felderítésében kudarcot vallott a rendőrség.
Magda Marinko
A második epizód a Magda Marinko nevéhez kötődő gyilkosságsorozat felderítését idézi fel. (A témában egyébként nemrég jött ki egy háromrészes dokumentumfilmsorozat is A Kegyetlen – Magda Marinko rémtörténete címmel, aki igazán árnyalt benyomásokat szeretne az ügyről, érdemes mindkét alkotást megnéznie.)
Az igazság mániákusai
HBO
A szerb Magda Marinko a kilencvenes évek első felében Magyarországon és a környező országokban elkövetett súlyos bűncselekmények miatt vált hírhedtté. Nevéhez összesen 16 emberölést kötöttek. Az ügyek hátterében a korabeli délszláv és magyar alvilág kapcsolatai, valamint a rendszerváltás utáni időszak bizonytalan közbiztonsági viszonyai is megjelentek. A nyomozás is rendkívül összetett volt, hiszen a bűncselekmények több helyszínhez és országhoz kapcsolódtak. A hatóságoknak apró nyomokból, tanúvallomásokból és egymást kiegészítő információkból kellett felépíteniük az elkövetőhöz vezető bizonyítékláncot.
Mi is bejárjuk a nyomozókkal a kecskeméti, orosházi gyilkosságok helyszínét, és ahhoz a szegedi házhoz is ellátogatunk, ahol 1994. január 23-án éjjel a gyerekekkel együtt végeztek ki egy cukrászcsaládot. Ez utóbbi gyilkosságot, noha a nyomozók szerint ők egyértelműen felderítették, a bíróság nem varrta Magda Marinko nyakába. Bár a francia idegenlégiót és a délszláv-háborút megjárt kegyetlen bűnözőt végül elfogták, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, a szegedi cukrászcsalád tragédiája máig hivatalosan felderítetlen ügy.
A film dramaturgiailag és képileg is hasonlóan (zseniálisan lassan, és szép képekkel) építkezik, mint a Farkas Helga-ügyet bemutató első rész, igaz, itt szerepet kap – teljesen feleslegesen – egy madár is, amelynek szemszögéből látjuk többször a pusztai tájat. A zsákmányra leső ragadozó ugyanakkor túl didaktikus, nem erősíti, hanem gyengíti a sztorit.
Marad a börtönben Magda Marinko
Az eljáró bíróval, ügyésszel és saját védőjével sem volt hajlandó kommunikálni.
Egy a sajtó által is agyontárgyalt, lezárt, feldolgozott ügyről szóló true crime-filmről is lehet spoilerezni.
Ezt nem tesszük meg, de annyit elárulunk, hogy olyan izgalmas részletek is kiderülnek a beszámolókból, hogy mi volt a szerepe a felderítésben egy papírfecninek, vagy egy hosszú, a végére komoly dulakodássá alakult kihallgatásnak, és hogy miért kellett építeni külön Magda Marinkónak egy speciális zárkát.
A műfaj kedvelőinek kötelező néznivaló Az igazság mániákusai. Aki nem ismeri a rendszerváltás körüli zavaros időszak megrázó bűnügyeit, vagy ismeri, de újra el szeretne gondolkodni azokon, azoknak pedig erősen ajánlott.
