Az ország legrégibb, folyamatosan működő porcelángyára található a Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei Hollóházán. A Károlyi grófok birtokán 1777-től működő elavult üveghuta 1831-ben korszerűsítés helyett áttért az úgynevezett kőedénygyártásra: asztali készleteket, korsókat, tálakat, dísztányérokat, kulacsokat állítottak elő.

A század végéig Hollóháza látta el a magyar falu lakosságát használati tárgyakkal, a falusi élet kellékeivel. A fényes fehér mázzal bevont edényeket mélytüzű rózsák, mezei virágok, tarka csokrok díszítették, formavilágát a paraszt fazekasok munkái ihlették.

A gyár történetének legjelentősebb szakasza Istványi Ferenc idejére tehető. 1860-1902 között az üzem bérlőjeként és keramikusaként az ő nevéhez fűződött a művészi színvonal emelése és számos technikai újítás bevezetése. Munkásságának köszönhető, hogy Hollóháza mindvégig állta a versenyt az olcsó cseh és német gyárak konkurenciájával szemben.

A gyár termékeit először Istványi idejében jelölték védjeggyel: e korai gyártmányokon a hely fenyveseire utaló fenyő rajza és a ?Hollóháza 1831" felirat szerepel. A századforduló tájékán a pécsi Zsolnay-gyár nemzetközi hatása Hollóházán is érezhető volt: ekkor lett általános étkészleteinken az aranyozás.

Az első világháború utáni évtizedek gyakori tulajdonosváltása nem kedvezett a gyárnak, még kevésbé a termékek műszaki és művészi kivitelezésének. A korábbi színvonalat csak 1939-ben érték el, az új vezető, Szakmáry Károly idején. Irányítása alatt a gyár visszatért a századvégi sikereket hozó magyaros ornamentika alkalmazásához.

A második világháborúban súlyos károkat szenvedett gyárat 1948-ban államosították, majd helyreállították. Az új korszak azonban új profillal köszöntött be. Az első 5 éves tervidőszakban dísztárgyak helyett Hollóháza is porcelánszigetelőket gyártott. A 60-as években a Finomkerámia Művek 8 gyárat összefogó trösztjének legkisebb láncszeme lett. A gyár teljes 1967-1971 közötti felújítására végül is azért került sor, mert a környék egyetlen ipari jellegű létesítményeként 600 munkást foglalkoztatott.

A rekonstrukciót követően Hollóháza lett "a porcelándesign magyarországi gyakorlati megvalósítója". A gyárnak a 70-es években sikerült olyan híres művészeket megnyernie dekorációk készítésére, mint Victor Vasarely vagy Szász Endre . Az utóbbi által tervezett készletek a hollóházi porcelánok új stílusát teremtette meg.

A gyár privatizációjára 1992-ben került sor, ekkor lettek a Hollóházi Porcelángyár Rt. legnagyobb tulajdonosai a Corvinbank (50 százalék) és az IBUSZ Bank (29 százalék), míg a fennmaradó részen az alkalmazottak és önkormányzatok osztoztak. A két bank tulajdoni része később állami kézbe került, s máig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) portfoliójában van. A hollóházi porcelán ma már a világ minden táján megtalálható, id. George Bush ebédlőjében éppúgy, mint a Vatikán gyűjteményében. Védjegyük 1992 óta a babérkoszorúval övezett koronás holló, alatta a felirat: Hollóháza Hungary.

További magyar márkák története itt

Ingyen utazhatnak Berlinben az iskoláskorúak

Ingyen utazhatnak Berlinben az iskoláskorúak

Kánikulai augusztusi nap következik

Kánikulai augusztusi nap következik

Szükségszállást nyitottak a Soroksári úti háztűz miatt

Szükségszállást nyitottak a Soroksári úti háztűz miatt

Túszokat ejtettek egy buszon Rio de Janeiróban

Túszokat ejtettek egy buszon Rio de Janeiróban

Kihajózott az iráni tankhajó Gibraltárból

Kihajózott az iráni tankhajó Gibraltárból

Káosz és krízis, avagy a két Matteo háborúja Rómában

Káosz és krízis, avagy a két Matteo háborúja Rómában