Tetszett a cikk?

Lehet-e tárgyszerű és semleges egy olyan lexikon, amelynek szócikkeit bárki bármikor szerkesztheti? A Wikipedia internetes tudástár készítői szigorú normarendszer betartatásával próbálkoznak, mégis napirenden vannak a szerkesztési háborúk, a magyar változat - a Wikipédia - fennállásának legnagyobb válságát éli át.

"Ne állítsd vissza ugyanazt a lapot 24 órán belül több mint három alkalommal" - olvasható színes keretben, vastag betűkkel kiemelve a bárki által szerkeszthető Wikipédia egyik alapszabályát taglaló internetes oldalon. Ez csak egy az irányelvek közül, amelyekkel a szerkesztők igyekeznek elejét venni azoknak a nemkívánatos helyzeteknek, amikor a lexikonban az egymás javításait hibásnak ítélő szócikkírók vég nélkül törlik a másik bejegyzését, és visszaírják a sajátjukat. Mégsem ritkák a - wikipédiás műszóval - szerkesztési háborúk, amelyek el is mérgesedhetnek. A 16 ezernél is több szócikket tartalmazó magyar Wikipédia "atyja" (lásd Enciklopédia határok nélkül című írásunkat), Gervai Péter például - a HVG érdeklődésére - a hazai online lexikon bő kétéves fennállása óta a legnagyobb válságnak nevezte azt a több hónapja tartó állapotot, "amely két, kompromisszumra képtelen, ráadásul több (elsősorban vallási témájú) szócikket is ellehetetlenítő szerkesztő miatt alakult ki, és amelyet a közösség napokon belül feltehetően mindkettejük kizárásával fog megoldani".

Részlet a Wikipédia egyik vitatott oldaláról.
© Wikipedia.org
A legelső szerkesztési háborút magyar nyelven nem az említettek robbantották ki, hanem Antifinnugor (a szócikkeket általában fiktív nevek alatt alakítják a szerkesztők), méghozzá tavaly novemberben a magyar nyelv rokonságát feldolgozó, Uráli nyelvcsalád című lapon. A beszélő név is jelzi: a vita - amelynek részletei az összes korábbi változtatást tartalmazó laptörténeti oldalakon, illetve a vitafórumon követhetőek nyomon - jórészt a magyar-finnugor nyelvrokonsággal szemben állók érveit tárgyaló fejezet tartalmáról folyt. Ebben sok más mellett például komoly birkózás ment azon is, hogy a Sajnovits János által a magyar és a lapp nyelv rokonságáról 1770-ben megjelentetett és a finnugor elmélet kiindulópontjának számító tanulmány értékeléséhez - "mai szemmel nézve is tartalmaz figyelemre méltó elemeket" - vajon hozzá kell-e tenni a "de nyilvánvaló tévedéseket és hamisításokat" folytatást is. Ezenkívül kiélezett vita folyt arról is, hogy a finnugor elméletet ma a kutatók "többsége" elfogadja, vagy inkább csak "vannak, akik" elfogadják.

Nem könnyű tehát megőrizni az enciklopédikus komolyságot, de a Wikipedia alapítói és elkötelezett működtetői sokat tesznek azért, hogy a világszerte egyre többek által felkeresett tudástár ne süllyedjen az odamondogatós internetes vitafórumok szintjére. Részletes szerkesztési elveket dolgoztak ki, hogy megalapozzák a - reményeik szerint - zökkenőmentes működést, mindenekelőtt a szócikkek semlegességét. De etikettet állítottak fel a vitázók számára is: a disputát például ajánlatos más fórumokon folytatni, a Wikipedia szócikkeiben pedig - mivel hely van bőven - a törölgetős-átírós háborúsdi helyett inkább tárgyszerűen ismertetni az eltérő véleményeket.

A kifinomult zavarkeltési technikákat a wikipédisták már megismerhették a néhány éves tapasztalat során. Az irányelvek például óva intik a felhasználókat az internetes műszóval zoknibáboknak nevezett alteregóktól, miután sokan generáltak úgy álvitát, hogy saját zoknibábjaik gyenge érveit látványosan lesöpörve végül az általuk leginkább támogatott véleményt hozták ki "győztesnek". De a vandalizmusnak, más szóval értelmetlen rombolásnak is legalább 13 altípusát különböztetik meg az érdeklődők számára.

Amikor viszont már az etikett és a figyelmeztetések sem hűtik le a kedélyeket, akkor az érintett oldalra kikerül a nyomtatott lexikonokban soha elő nem forduló "Ezen szócikk semlegessége vitatott" tábla (hosszú ideig ez volt látható az Uráli nyelvcsalád címszónál is), rosszabb esetben pedig a szerkesztők blokkolhatják az egész lapot, sőt a renitensnek ítélt belejavítót időlegesen vagy véglegesen ki is zárhatják. A finnugor vitában egyébként Antifinnugor megsértődésével ért viszonylag szerencsés véget a konfliktus.

Második oldal (Oldaltörés)

Munka egy hagyományos lexikonszerkesztőségben.
© Túry Gergely
Kétségek jócskán akadnak a Wikipedia szavahihetőségével kapcsolatban. "Elvileg azért kellene, hogy megbízható forrásnak számítson, mert előbb-utóbb majd csak akad valaki, aki észreveszi és kijavítja a hibát. Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a szócikkek végül majd nem az adott témával kapcsolatos tényeket fogják tartalmazni, hanem azt, amit a nagy többség ténynek tart" - jelzi fenntartásait Galántai Zoltán tudománytörténész. Robert McHenry, az Encyclopaedia Britannica volt szerkesztője szerint a Wikipedia fenntartói "valamiféle közelebbről meg nem határozott kvázi-darwini folyamattól" várják, hogy kiválasztódjanak a "legrátermettebb" (vagyis a legpontosabb információkat tartalmazó) verziók, de igencsak nehéz elhinni, hogy ez valóban lehetséges. Mégis - mint Alex Bosworth, a történelmi témák tálalását vizsgáló amerikai történész véli - "a Wikipedia cikkeinek nagy többsége elfogulatlanul van megírva, (...) helyt adnak a különböző véleményeknek, sokszor az ajánlott internetes hivatkozásokban is törekednek a sokszínűség érzékeltetésére". Mindezt úgy, hogy szakítanak a hagyományokkal, hiszen "a klasszikus lexikonszerkesztés során a kétséges esetekben a felelős szerkesztő dönt, és eközben kerül minden hipotézist, minden olyan állítást, ami nincsen benne például az egyetemi törzsanyagban, vagy nem erősíti meg két független forrás. A tudomány ugyanis nem demokratikus" - mondta a HVG-nek Széky János, a Britannica Hungarica volt főszerkesztője.

A wikipédisták viszont éppen azt állítják, annál jobb, minél több szerkesztő őrködik a szócikkek felett. "A negyven-ötven fős magyar gárda nem elég arra, hogy egyszerre növelje az új oldalak számát, és javítgassa a téves, dilettáns, szélsőséges vagy rosszindulatú hozzászólásokat" - panaszolja Gervai Péter, hozzátéve, hogy ez különösen azokban a helyzetekben nehézkes, amikor egy-egy kisegyház vagy cég több embert is ráállít egy számára fontos témára, és együttes erővel próbálnak megakadályozni nem a szájuk íze szerinti változtatásokat. A nagyobb nyelvek (és főleg a frekventáltabb témák) esetében mindezt könnyebb elkerülni. Jó példa erre a zsidósággal foglalkozó angol nyelvű szócikk epizódja. Ez év szeptember 10-én hajnalban valaki előbb a kultúra alfejezetet többször is értelmetlen karaktersorral cserélte fel, majd amikor látta, hogy ezzel nem ér célt, többször becsempészte a prostituált szót a szövegbe annál a résznél, ahol a szerzők azt fejtegették, kik gazdagították kívülről a zsidó kultúrát. A vandalizmust szorgos kezek mindannyiszor kijavították, ráadásul olyan gyorsan, hogy az egész miniháború húsz percen belül le is zajlott.

A nemzetközi viták fő célpontjai mindenekelőtt a politikai és a vallási témájú - nem utolsósorban a zsidó és az arab vonatkozású - oldalak. Természetesen a politikusok is állandó támadások céltáblái. A republikánus George W. Bush amerikai elnökről szóló szócikket a legutóbbi elnökválasztás hajrájában folyamatosan átírták a demokrataszimpatizánsok, olyannyira, hogy arcképét egy ízben Adolf Hitlerére cserélték. Kihívója, John Kerry sem járt jobban: választási veresége után rövid ideig a Wikipedia csupán annyit közölt az érdeklődőkkel, hogy "John Kerry lány".

A lexikon szerkesztői némi öniróniával igyekeznek nem túlságosan komolyan venni ezeket a kakaskodásokat, és A legbénább szerkesztési háború címmel csokorba is gyűjtötték az általuk legérdekesebbnek (vagy legszégyenletesebbnek) tartottakat. A lista hosszú, és kiderül, hogy a nyilvános enciklopédia lapjain legalább annyira megférnek egymással a szakmai viták, mint a bulvársajtóba illő viaskodások. Így például a korábban német, ma lengyel kikötő, Gdansk szócikkénél több mint egy évig tartottak az utóvédharcok a város pontos elnevezése körül, a 19. század nagy részét végiguralkodó Viktória angol királynő vezetéknevén rágódóknak pedig külön honlapot kellett nyitni. Még szebb, hogy egy ízben egyetlen óra alatt 34-szer állítottak át és vissza egy szócikket pusztán azért, mert nem tudtak megegyezni, mosolyog-e a macskaoldalt illusztráló cica, illetve hogy micsoda indulatokat keltett az az ötlet, hogy a híres szüzek listájára - Jeanne d'Arc, Teréz anya és sok társuk mellé - feltegyék-e Britney Spears popénekesnőt is.

ILLÉNYI BALÁZS

Törökország is korlátozza az emberek mozgását

Törökország is korlátozza az emberek mozgását

Újabb két halott, már 400 felett az igazolt fertőzöttek száma

Újabb két halott, már 400 felett az igazolt fertőzöttek száma

A magyar labdarúgó-válogatott 30 millióval támogatja a Szent László kórházat

A magyar labdarúgó-válogatott 30 millióval támogatja a Szent László kórházat