Krisztus sírjától a felhőkarcolókig – Izrael a légiriadók csendjében – Nagyítás-fotógaléria

A zsidó temető a világ legrégibb, máig használatban lévő temetője, több mint 2000 éve temetkeznek az Olajfák hegyére. A zsidó temető népszerű temetkezési hely, ugyanis a keresztények és zsidók úgy tartják, hogy a Messiás az Olajfák hegyére érkezik vissza, hogy feltámassza a halottakat.

Jeruzsálemet a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás is szent helynek tekinti, területén 1204 zsinagóga, 158 templom és 73 mecset található.

A Siratófal, vagy más néven Nyugati fal, a zsidóság legszentebb helye. A 19 méter magas kőépítmény a második templom idejéből származik, neve onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a templom lerombolását. A Nyugati Fal elnevezés arra utal, hogy egykor a Heródes által újjáépített második templom udvarát határolta. A fal habarcs nélkül, hatalmas mészkőtömbökből épült, a nagyobb méretű alsó kövek Heródes korából, míg a felső kövek az Omjád és Fátimida időkből származnak.

A Siratófal felülete a sok érintéstől az évszázadok során simára kopott. A fal réseibe a látogatók kis cetliket rejtenek, amire különböző kívánságaikat írják fel.

A Siratófalnál a nők és a férfiak két elkülönített részen imádkozhatnak.

A Szent Sír templomban található egy vörös márványlap, amelyet nagy tisztelet övez, ugyanis a hagyomány szerint e márványlap alatti sziklára fektették Jézust, miután levették a keresztről.

A Szent Sír templom kupolája. A templom Jézus feltételezett keresztre feszítésének helyszínén épült. A bazilikán hat vallási közösség osztozik: a római katolikus, a görögkeleti, az örmény, a kopt, a szír és az etióp.

A Siratófal mellett található a Szikladóm, ahol a hagyomány szerint Ábrahám fel akarta áldozni Izsákot. A Szikladómot a 7. század utolsó évtizedében építették Abd al-Malik kalifa parancsára, aki a mekkai szentélyt ellensúlyozó épületet kívánt létrehozni. .

Az Olajfák hegye a fiatalabb generáció számára is fontos látogatási célpont.

Jeruzsálem óvárosa a középkor óta keresztény, zsidó, örmény és muszlim negyedre oszlik. A szűk sikátorokban pezseg az élet: a látogatókat szuvenír boltok, büfék várják.

A turistákat természetesen itt is a tenyerükön hordozzák.

A júdeai sivatag keleti részén található a Masszáda nemzeti park. A látogatókat lanovka szállítja a fennsík tetején található erődítmény romjaihoz, a vállalkozó kedvű, elmélyülésre vágyó turisták azonban gyalog is megtehetik a felfelé vezető utat.

A Holt tenger nyugati partjától néhány kilométerre, található a Heródes által építtetett Masszáda erődje. Jeruzsálem eleste után, több mint 900 zelótának sikerült kimenekülni a városból, és elfoglalták az erődöt. A római sereg három évig ostromolta az erődöt, végül egy rámpát építettek az erőd falához, és azon keresztül törtek be, azonban már csak holttesteket találtak. Az erőd védői ugyanis felégették raktáraikat, megölték családjukat. Az utolsó néhány harcos cserépdarabra írta fel a nevét, és azzal húztak sorsot, hogy ki kivel végezzen, az utolsónak maradt ember pedig öngyilkosságot követett el. Így kerülték el a rabszolgaságot, és azt, hogy másik vallásra kényszerítsék őket, és leszármazottaikat.

Nádtető árnyékában hűsölő turisták a Masszáda erődítmény romjai között.

Holdbéli táj - kilátás a Masszádáról. Mivel itt szinte soha nem esik eső, a Jeruzsálemből lezúduló esővizet fogták fel gátak segítségével, majd csatornákon keresztül, a sziklába vésett ciszternákba vezették.

Fa gyökere az Ein Gedi nemzeti parkban, a Holt tenger mellett, 417 méterrel a tenger szintje alatt. Az Ein Gedi egy kibucnak és a nemzeti parknak is a neve. Az ötvenes évek környékén néhány vállalkozó kedvű fiatal kezdte el megművelni ezt a területet, és egy burjánzó botanikus kertet hoztak létre, amelyben ma már minden izraeli, és számos afrikai, valamit ázsiai növényfaj is megtalálható.

A kibuc egyik lakója. A kibucok egyfajta kommunaként működnek, az itt lakók elsősorban mezőgazdasági munkával tartják fenn magukat.

Ugrás térben és időben - Tel Aviv-i felhőkarcoló. Tel Aviv Izrael második legnagyobb városa, a Földközi-tenger partján. Mivel a nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, számos nagykövetség Tel-Avivban működik.

Tel Aviv egy pörgős nagyváros, a fiatalabb generáció szívesen választja otthonául.

Szobrok Tel Avivban egy felhőkarcoló árnyékában

Ószeres Tel Aviv-i egyik sétálóutcájában. Az itteni árusoktól szinte bármit beszerezhetünk: van használt fényképezőgép, ruhák, cipők, csavarok és szegek, de asztalosműhely is működik.

A néhány utcával odébb található Carmel piacon pedig elintézhető a vasárnapi nagybevásárlás is.

Múlt és jelen

Tel Avivot a Fehér Városnak is becézik, mivel az ötvenes évekig több ezer ház épült a klasszikus Bauhaus stílusban, fehér és pasztell színekben. Persze ez nem mindenhol látható.