Krisztina O'Brien

A zsalugáteres ablakok, az ápoltan roskatag házak, a mesebeli tetőkertek, a mediterrán hangulatú sikátorok, a rengeteg piazza, kápolna és rom között eligazodni nagy megpróbáltatás. Szinte sehol nincs idegen nyelvű eligazítás, információ, figyelmeztető tábla, a pincérek, bolti leadók sem mindig beszélnek valamilyen idegen nyelven, és az ország lakói egyértelműnek veszik, hogy a la dolce vita mindenki számára csakis olasz módra történhet. Emiatt aztán az utazó készüljön elképesztő helyzetekre, amelyből kiverekedni néha igen időigényes és bonyolult lehet, ha nem beszélünk olaszul.

1. Az első és legfontosabb, hogy ne próbáljunk mindent megnézni, amit a város kínál. Minden utca maga egy műemlék, és minden sarkon látnivaló van, ezért fontos, hogy alaposan tervezzük meg a látni kívánt nevezetességek elérési útvonalát, még akkor is, ha már az első öt percben eltérünk a tervtől. Róma belvárosának a térképét a fejünkbe  hordozni elengedhetetlen ahhoz, hogy a spontán útvonal változtatásokat, a lehető legkevesebb időveszteséggel ússzuk meg. Elkeveredni nagyon könnyű, és bizony kis időbe telhet, mire a fejüket tanácstalanul ingató turisták tengerében találunk valakit aki útba igazíthat - idegen nyelv ismerete híján – többnyire gesztikulálva.

2. A nyitott tetős buszok a legoptimálisabb városnéző lehetőségnek tűnnek, ám a forgalom miatt igen megbízhatatlan a menetrendjük, és csakis egy irányba közlekednek. Ez komoly bonyodalom, ha az ember nevezetességről nevezetességre közlekedik, mert a megállók sorrendjét így számításba kell venni. Ellenkező esetben át kell szállnunk az egyes számú megállóhelyen (Piazza Venezia) és elölről kezdeni a kört. Márpedig az út a hajmeresztő a római forgalomban, erősen igénybe veheti az időnket és az idegrendszerünket. Több busz társaság (Sightseeing Rome; Ciao Roma +0647886623, +0647824580; Charta Roma - www.chartaroma.com; Rexervation – www.rexervation.com) is verseng a turistákért, de nem viszik túlzásba, inkább egymás orra alá törik a borsot. A brosúrákon feltüntetett egyszeri útvonalra szóló és délutáni időpontokra ígért diszkont árakért szólni kell, és igen nehéz őket behajtani a szolgáltatókon. A megállókat minden társaság máshova teszi, és simán hátat fordít a személyzet, ha a rivális társasággal kapcsolatban szeretnénk eligazítást kérni. 

Creative Commons

3. Ami a taxit illeti, az előre lebeszélt tarifa ajánlatoknak ne dőljünk be, csak rosszul járhatunk. Nem árt ha elmentünk a mobiltelefonunkra néhány számot, a római városi hívószámok (+39 06) ugyanis nincsenek feltüntetve a taxik oldalán. Ha csoportosan utazunk, a taxi társaság nem fog nekünk a flottán belül nagyobb taxit hívni, hiszen arra próbálnak kényszeríteni, hogy két autóval utazzunk, legalább is a Commune di roma 6629 többször is erre hajtott, de a 3570 az 5551 megbízhatónak bizonyult. A taxik között sok a Fiat Multipla, amiben két ember ülhet a vezető mellett elöl, tehát öt ember utazhat egy autóban a szokásos négy helyett. A diszpécser központok nagyon lassúak, amit vegyünk számításba mobil hívásnál. Az utcai érmés telefont többszöri próbálkozás után sem sikerült taxirendelésre használni.

4. Járműbérlésnél vegyük számításba, hogy a felszíni tömegközlekedés csigalassúságú a sokkoló forgalom miatt. Ha autót bérlünk ne a legolcsóbb társaságokat válasszuk, hanem a jól ismert nemzetközieket (Budget, Hertz). Az Auto Europa-t semmiképpen nem ajánljuk, nem adnak biztonságos gyerekülést és a légkondicionáló sem működött a rekkenő hőségben. Rómában nagyon népszerű a kerékpárbérlés (3-5 euró per óra, vagy 10 euró per nap a Piazza del Popolo-nál és a Villa Borghese-ben) és a motorkerékpár bérlést (Roma Rent +39 066896555) is de az olasz vezetési stílus miatt ezt is csak az erősebb idegzetűeknek ajánljuk.

5. Róma reptere nem túl korszerű, ezért a reptérre érkezés nagyon bonyolult. Az érkezési oldalon minden utazó egy helyre érkezik, és egy helyen jön ki a csomagok felvétele után. A tumultus elképesztő, ráadásul a bonyolult rendszer miatt az érkezők rendszeresen kikeverednek a csomagjaik nélkül a váróba. A terminál végén mindössze három lift segíti a fel és lefele való közlekedést, az indulási oldalra a parkolókba, a kocsibérléshez illetve más terminálokra. Az A terminál indulási oldalán semmilyen más várakozó helység nincsen a biztonsági kapu előtt, mint egy árva kávézó, egy újságos és egy kisebb játékbolt. Ha óráink vannak a check in kinyitásáig, akkor érdemes átmenni a nemzetközi terminálra, ahol több bolt az étterem és a várakozó hely van. Róma reptere engedélyezi a dohányzást a terminálon belül is, az arra kijelölt helyen.

Creative Commons

6. Amennyire híres az olasz konyha, olyan nagy csalódás lesz az étkezés utazása során, annak aki nem szereti a spagettit a pizzát, vagy a tenger gyümölcseit. A rengeteg étkezde nem verseng egymással  minőségben, és szinte mindegyik ugyanazt árulja. A hely külalakjából egyáltalán nem lehet következtetni az étel minőségére. A zegzugos utcák helységei, olcsóbbak, mint a főutcán levőké. Az előétel után, amely általában bruschetta, pármai sonka vagy mozzarella saláta, az olaszok első fogásnak tésztát vagy pizzát esznek és csak utána esznek valamilyen húsételt. Általános a paradicsomos tészta minden formája, és a különböző pizza variációk, és ezek ára igen barátságos 6 -14 euró között mozog. Ám ezután a hús étel ára igen meghökkentő akár 30 euró is lehet. Aki nem szereti a halételeket, arra gasztronómiai szempontból igen kellemetlen nyaralás vár, hiszen az olasz konyha fő fogása általában a tengerből való. Mindez köret nélkül, mert az éttermek többsége nem árul köretet (hiszen azt már megettünk spagetti vagy pizza formájában), csak salátát vagy rossz minőségű (mikróban felmelegített) sült krumplit.

7. Az olcsó ételeket ajánló éttermek általában drágábban kínálják az italokat, ezért minden esetben nézzük meg az itallapot, mielőtt kiválasztjuk a helyet a vacsoránkhoz. A házi asztali borok (vino locali) igen finomak és nagyon olcsóak is, ha kedveljük a bort, szorítkozzunk kizárólag erre. Aki sört szeretne, annak igen csak a zsebébe kell nyúlnia, hiszen az éttermekben általában csak üveges sör van, és egy nagy üveg (korsónak megfelelő) sör ára legtöbbször drágább, mint az étek amit elfogyasztunk. Készüljünk fel arra is, hogy a csinos kancsókban felkínált hideg (csap)vízért is ki kell fizetnünk pár eurót.

8. Utcai vécék csak elvétve találhatóak Rómában, emiatt a turisták a rengeteg kávézó és étterem vécéjét kényszerülnek használni. A Signore a női és a Signori a férfi, amely állandó zűrzavart okoz, ezért ne csodálkozzunk, ha férfiakat találunk betévedni a női vécébe. Rómában nagyon szeretik a mozgásérzékelő lámpákat, így ha szokásunknál fogva egy kicsit hosszabb ideig ücsörgünk a vécén a kelleténél, könnyen a vaksötétben találhatjuk magunkat. Sok mosdó lábpedállal működik. 

Krisztina O'Brien

9. A Vatikánban a csütörtöki nap a legkevésbé nyüzsgő, és a vasárnapi a leginkább az, a kora délutáni órákban a sor általában rövidebb. A sor mellett, az árkádok alatt van nyilvános vécé, ám ha már átmentünk a biztonsági ellenőrzésen, ezt a vécét nem használhatjuk, ellenkező esetben az őrök visszaküldenek a sor végére, és kezdhetjük elölről a sorbaállást. A konfliktushelyzet emiatt szinte állandó és a vatikáni hangulat nagyon szigorú. A Vatikánt csak VIP tour keretében láthatjuk teljes egészében és a Sixtusi kápolnával együtt, ehhez viszont mélyen a pénztárcánkba kell nyúlnunk, Az egyik legprofibb idegenvezető dr. Cristiano Pellegrini, (1, Via Giovanni Salviucci, cap 00199 – Rome, Tel: +39-328-474-1982, www.VaticanGuide.com). Amikor lefoglaljuk az időpontot 45 eurót a tarifa/fő, majd a belépéskor még 29,50-et, hat éven aluli gyerekeknek a Vatikán ingyenes.

10. A Szent Péter Bazilika kupolája melletti ajándékbolt apácái viszont mosolygósak, amely rá is fér a turistákra, ugyanis miután lifttel felmentünk a Bazilika tetejére, a kupola aljától a kupolacsúcsig több mint háromszáz lépcső vezet. Ennek a hosszúságára nem utal semmilyen tábla, csak amikor már késő (illetve lehetetlen) visszafordulni, így az idősebbeknek, a nehezen mozgóaknak, és a gyerekeseknek az élményt semmiképpen nem ajánljuk. Az egyirányú lépcsősor csak fél méter széles így ha már elindultunk, nincs vissza út, még szívritmuszavarral sem. Az apácák bizonyára ki vannak képezve az elsősegély nyújtásra, és nem kétséges az sem, hogy havonta többször alkalmazzák az újraélesztés technikáját.

Krisztina O'Brien