A gyógyszergyártás során sokat lehet nyerni, de olykor nagyot lehet bukni is. Előfordulhat, hogy csak akkor derül ki egy szer valamennyi mellékhatása, amikor már százezrek használják. De előfordulhat, hogy a gyógyszergyártó szándékosan vállal nagyobb kockázatot egy új szer bevezetésénél, azaz „elhallgatnak” olyan tényeket, ami megakadályozná az adott hatóanyag piacra kerülését. Megnéztük, milyen, már engedélyezett hatóanyagokkal kapcsolatban ingott meg a gyógyszerfelügyelő hatóságok bizalma.

2010 októberében például csak javaslatként merült fel, hogy korlátozni kellene a kodeintartalmú gyógyszerek – a hatóanyag a morfiumhoz hasonló természetes opiát alkaloid, megtalálható a mák tejnedvében – alkalmazását, mert azok kábítószernek minősülnek. A két kanadai kutató kezdeményezésére érdemben csak a brit gyógyszerfelügyelet reagált, ők azóta már szigorítottak is az ilyen jellegű szerek forgalmazásán.

Gyógyszertári készlet. Mi van a fiókban?

Túry Gergely

Magyarországon a kodeinalapú gyógyszerek csomagolásán feltüntetik, hogy kismamáknak, illetve a szoptatás ideje alatt nem javasolt a használata. "Az itthon forgalomban levő köhögés- és fájdalomcsillapító gyógyszerek öt százaléka tartalmaz csak ilyen hatóanyagot" – közölte korábban a hvg.hu-val az Országos Gyógyszerészeti Intézet, miért nem követik a brit példát. A hazai szabályozás szerint ugyanis a kodein meghatározott koncentrációig és más hatóanyagokkal való kombinációban alkalmazva nem tekintendő kábítószernek és ezért például nem is kell az ilyen készítményeknél kétpéldányos vény, ami a kábítószerek és pszichotróp anyagok – az ilyen szereket például csak személyigazolvánnyal lehet átvenni, és folyamatosan figyelik az eladott mennyiséget – rendelésénél egyébként követelmény. Fábián Péter gyógyszerész szerint morfinszármazékról lévén szó, jogosan merülhet fel a hozzászokás veszélye, ám a szernek igen alacsony az abúzuspotenciálja, azaz, hogy használata milyen valószínűséggel okoz testi és lelki függőséget.

Szívrohamot okozhat a sokak által használt gyógyszer

Az elmúlt évben azonban konkrét intézkedések is történtek. Február 1-jével tízezrek által szedett testsúlycsökkentő gyógyszereket tiltott be az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI). Az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) utasítására pedig valamennyi tagállamban fel kellett függeszteni e gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyét. A váratlan intézkedést azzal indokolták, hogy az egyébként receptre kapható szibutramin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek szedéséből adódó kockázat felülmúlja az abból fakadó előnyt. Egy hat évig tartó, tízezer beteg bevonásával végzett vizsgálat adatai szerint ugyanis nőtt a súlyos szív- és keringési rendellenességek előfordulásának gyakorisága.

A hatóanyag a központi idegrendszerre hat, s az említett gyógyszerek felfüggesztésével jelenleg semmilyen étvágycsökkentő vagy azt befolyásoló készítmény nincs forgalomban. Egy orlisztát hatóanyagú készítmény ugyan kapható, de az a zsírfelszívódást gátolja, s nem az étvágyat befolyásolja. A készítményeket diétával és testmozgással együtt alkalmazták súlycsökkentőként kórosan elhízott betegeknél, illetve olyan túlsúlyos betegeknél, akik emellett kettes típusú cukorbetegséggel vagy abnormális vérzsírszinttel élnek.

Tavaly szeptemberben aztán ismét újabb hatóanyaggal kapcsolatban mondta ki a halálos ítéletet az EMA, amikor azt javasolta, hogy függesszék fel a roziglitazon tartalmú gyógyszereket. Így az itthon is népszerű diabészetesz kezelésében alkalmazott, Avandia nevű gyógyszer mellett az Avandamet és az Avaglim néven forgalmazott szerek szedését is veszélyesnek titulálták. A legújabb kutatások ugyanis arra mutattak rá, hogy a hatóanyag szívrohamot és stroke-ot okozhat.

A gyógyszerészeknek minden ilyen recepttel érkező beteget – mivel vényköteles a gyógyszer – figyelmeztetniük kell a gyógyszer veszélyeire, a felfüggesztett készítmény ugyanis a második leggyakrabban használt gyógyszer volt. A szer mellékhatásai – szív- és érrendszeri problémákat okozhat – eddig is ismertek voltak a gyógyszerészek előtt, de mivel egyes cukorbetegeknél nagyon jó eredményeket lehetett vele elérni, tíz éve folyamatosan felírhatták az orvosok.

A korábbi években is volt példa arra, hogy már bevezetett gyógyszer vérzett el, míg az évszázad legnagyobb gyógyszerbotránya, a thalidomid hatóanyag következtében világra jött több ezer torz újszülött az egész világot megrengette, noha a tragédia főként az európai országokat érintette. "Az ötvenes évek gyógyszerfejlesztései, a tudomány fejlettsége és a szabályozó gyakorlat még nem volt túl kifinomult, hiányoztak az olyan vizsgálatok, amelyek nélkül ma már elképzelhetetetlen egy szer engedélyezése" – adott gyors magyarázatot Botz Lajos főgyógyszerész miként következhetett be a tragédia.

Contergan-baba. Egy gyógyszer mellékhatásai

AP

Az 1957 őszén piacra dobott thalidomid hatóanyagú Contergan gyógyszer – elsősorban altatószernek szánták, de ajánlották nyugtatóként, sőt pánikbetegség, migrén kezelésére is – rövid idő alatt népszerű lett. A kismamák számára egyáltalán nem volt ellenjavallat, sőt a gyógyszer egyik legfőbb célcsoportja éppen a várandós nők voltak. Aztán 1958 második felétől megugrott a súlyos fejlődési rendellenességgel – vagy halva – született gyermekek száma. A tragédia következtében több mint tízezer torz újszülött jött a világra, körülbelül háromezren ma is élnek, a legtöbbjük Németországban.

A gyógyszer szörnyű mellékhatásáért az úgynevezett királis molekulák voltak a felelősek: a későbbi vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy a szer gyártásakor keletkező molekulapár közül csak az egyik hatásos fájdalomcsillapító, a másik súlyosan károsítja a magzatot. A gyógyszergyártók a tragikus esetet megelőzően ezeket gyógyszermolekulákat a kép és a tükörkép 1:1 arányú keverékeként hozták forgalomba, noha pontosan tudták, a két változat biológiai hatása különböző lehet.

Noha a gyártó azt ígérte, kukába dobja a hatóanyagot, ám a botrány után is folymatosan kutattak az alternatív alkalmazhatósági lehetőségek után. Ennek köszönhetően – a rák gyógyításában elért eredmények miatt – az Európai Gyógyszerügynökség, az unió illetékes hivatala néhány éve zöld utat adott a gyógyszer újbóli forgalmazásának. Az óvatosság miatt nem ajánlott  várandós nőknek, de a hatóanyag-molekulának csak a "jó" változatát tartalmazza a szer.

Modern fájdalomcsillapító súlyos mellékhatásokkal

A rofecoxib hatóanyagú szer modern fájdalomcsillapító volt, amely áttörést ígért az ízületi fájdalmakkal küzdőknek, mert más gyulladáscsökkentőkkel ellentétben elhanyagolható gyomor-bélrendszeri tüneteket okozott. 1999-ben vezette be a piacra az egyik amerikai gyógyszeróriás, majd 2004 szeptemberében visszavonták, elismerve, hogy a gyógyszer szedése súlyos kardiovaszkuláris kockázatokkal jár. A szaksajtóban megjelent adatok szerint a szer négyéves forgalma alatt több mint százezer infarktus és stroke következett be annak mellékhatásaként az Egyesült Államokban. De arról is cikkeztek, hogy valójában nem lehet tudni az áldozatok igazi számát, mert az ízületi fájdalmak általában időskorban jelentkeznek, s ha egy idős ember agyvérzést szenved, nem feltétlenül gyanakodnak „külső tényezőre”. A botrány – amely dollármilliárdokat emésztett fel, amit kártérítésként fizetett ki a cég – csak nagyobbra dagadt, amikor kiderült, hogy a kutatók adatai már a kísérleti fázisban utalhattak a szer infarktust okozó hatására.

De az egyik nagy német gyógyszergyártó népszerűségének sem tett jót, amikor 2001-ben betiltották koleszterincsökkentőjét. A gyógyszernek tulajdonított – több mint száz esetben halálos végkifejletű – mellékhatások miatt több ezer pert indítottak a cég ellen. A halálesetekkel kapcsolatban a cég nem ismerte el felelősségét, de a szer súlyos mellékhatásai miatt több milliárd dollárt fizetett ki peren kívüli egyezségekre.