A filmiparból Lugosit Bélát, Kertész Mihályt, Peter Lorrét, Gábor Zsazsát és húgait, illetve Weiszmüller Jánost választotta a Life magazin a legfontosabb magyarok közé. Drakula gróf leghíresebb megformálójáról, Lugosiról például azt írták, hogy emlékezetes akcentusával írta be magát a mozitörténelembe a vérszívó történetének 1931-es megfilmesítésében, melyet az Universal filmstúdió vitt vászonra a magyar főszereplésével.

A feltalálóink közül Teller Edét, Rubik Ernőt, és a golyóstoll kitalálóját, Bíró József Lászlót találták említésre méltónak, míg a zenei nagyok közül Bartók Béla és Solti György mellett Liszt Ferencet is egyértelműen magyarnak könyvelték el, ezzel pontot téve az osztrák-magyar vita végére. Puskás sem hiányozhat a sorból, egyetlen sportolóként, Harry Houdini pedig az 1910-es New York-i East-folyóból való kiszabadulása miatt lett tagja az arcképcsarnoknak, bár a Weisz Erikként született illuzionista mindig is tagadta magyar származását, hisz szülei pár napos korában telepedtek ki vele az Egyesült Államokba.

„Joey, a német” is az egyik leghíresebb magyar, Pulitzer József komoly ambíciókkal vágott bele az újságírásba, miután kikötött Amerikában, ő vált az új újságírás megteremtőjévé, végrendeletében pedig a Pulitzer-díj megalapításával biztosította, hogy neve fennmaradjon az örökkévalónak, és hogy minden firkász álmaiból felébresztve az ő nevét emlegesse.

Soros György sem marad ki a magyar sorból, Mindszenty Józsefet pedig a kommunista elnyomó rezsimmel való szembeállása miatt méltatták. Említik még továbbá Cicciolinát is a pornókirálynőből politikussá avanzsált itáliai magyart, aki Huszeinnek és Oszama bin Ladennek is felajánlkozott a békesség kedvéért.