Kisteleki István MLSZ-elnök elöljáróban leszögezte, hogy az edzőcentrum átadásával minőségi változás következett be a magyar futballban. Ezt követően a küldöttek egyperces felállással tisztelegtek az elmúlt egy évben elhunyt kiválóságok, Marton László, Győri László, Garamvölgyi Lajos, Kalocsai Géza és Illovszky Rudolf emléke előtt.

„Csak a nagyrabecsülés hangján szólhatok arról a teljesítményről, amelyet az MLSZ az elmúlt három évben nyújtott” – mondta Blatter. „Az U20-as válogatott ott lesz az őszi, egyiptomi világbajnokságon, az A válogatott pedig jó eséllyel pályázik a vb-részvételre. Az edzőközpont átadása is nagy lépés, amellyel a magyar utánpótlás még eredményesebbé válhat”.

„Ez egy nagyszerű befektetés az egész magyar labdarúgás számára, hiszen a csapatok csodálatos környezetben, a legkorszerűbb körülmények között készülhetnek. Remélem, hogy az eredmény sem marad majd el” – köszöntötte a küldötteket Platini. A rövid beszédek után az MLSZ immár hagyományosan díjazta a múlt, a jelen és a jövő szakembereit. A Magyar Labdarúgásért Emlékérmeket Kisteleki társaságában Blatter és Platini nyújtotta át.

Bronz fokozatú elismerésben részesült Boczkó Gyula és Gerencsér Tibor, ezüst fokozatú kitüntetést vehetett át idősebb Dárdai Pál, Illés János, Jakab Béla és Kurják Ferenc, arany fokozatú érmet pedig Forgács József, Kovács Ferenc, Pauker Kálmán, Raduly József, Szőcs János, Tarsoly Csaba és Várhidi Pál kapott. Blatter és Platini ezt követően távozott.

Ezt követően a program a tisztségviselők megválasztása és a napirendi pontok megszavazása után Kisteleki István elnök vetítéssel színesített éves beszámolójával kezdődött. A bejátszások a vb-re készülő U20-as csapat még U19-es Eb-n aratott sikereit, a Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség megalakulását, az OLLÉ-program megvalósult pályáit, a telki edzőcentrum átadását, továbbá az A válogatott szereplését elevenítették fel.

A 72 megjelent küldött ezt követően egyhangúlag elfogadta a pénzügyi és közhasznúsági jelentést, valamint a felügyelő bizottság beszámolóját. Utóbbi testület elnöke, Sebes József kiemelte: „tiszta évet zárt az MLSZ”. Ugyanakkor hozzátette, hogy vannak problémát jelentő „örökségek”, ilyennek nevezte az APEH-tartozást és a Kentaro-ügyet.

Imrő János, a Komárom-Esztergom megyei szövetség főtitkára felszólalásában arról beszélt, hogy az amatőr labdarúgás alacsonyabb régióiban jelentős anyagi gondok merültek fel. Azt kérte, hogy az MLSZ készítsen tervet a kis egyesületek anyagi fejlesztése érdekében, illetve az elnökség dolgozzon ki a mindenkori kormány felé egy programot, amely leállítja a sportlétesítmények elidegenítését. Ezzel összhangban indítványozta, hogy legyen olyan MLSZ-program, melynek keretében minden megyében sportlétesítmények kerülnek a szövetség fennhatósága alá. A közgyűlés megszavazta, hogy az elnökség foglalkozzon a témákkal.

Tarsoly Csaba, a Győr tulajdonosa leszögezte: a klubok számára nem az NB I létszáma a lényeges, hanem hogy a futball tartalmas, színvonalas legyen. Szerinte „megfelelő hátországot kell teremteni, hogy a többi sportág ne szippantsa el a gyerekeket a labdarúgás elől”. A bajnoki kiírásra vonatkozó reformok tekintetében azt javasolta, hogy mindenekelőtt tisztázzák a fogalmakat, majd egységesen cselekedjenek.

A felszólalások után az MLSZ alapszabályának módosításai kerültek terítékre. A változtatások elsősorban technikai jellegűek voltak, s ellenszavazat nélkül fogadták el őket. A tanácskozást Kisteleki István zárta le megállapítva, hogy a közgyűlés elvégezte a tervezett munkát. Ezt követően elnökségi ülésre került sor.tanácskozás rövid szünet után folytatódott Telkiben.